Az Éjszakában mi hordozzuk a Fényt
interjú Szabó-Berghauer Zoltánnal, a könyv írójával
Közzétéve 2019.09.12.
Honnan jött az ötlet, hogy Hám Kálmán életéről írj könyvet?
Nem Dorogon születtem, de amikor ide költöztünk – mivel van bennem erre hajlam és igény –, fokozatosan kezdtem a település múltját és jelenét megismerni. Erre pedig akkori és mostani munkahelyem, a könyvtár a legalkalmasabbnak bizonyult. Korábbi főnököm, Mucha Ildikó is nagyszerű segítő-útitárs volt – gondolatban sok helyre elkalauzolt. Amikor a helytörténeti anyagok közül kezembe került Hám Kálmán „dossziéja” – és kiderült, hogy Ildikó rokona is volt –, felkeltette az érdeklődésemet. Rögtön azt éreztem, hogy egy vele kapcsolatos regény hiánypótló lehetne a helytörténeti palettán…
Mi a műfaja?
Én drámai kisregénynek aposztrofáltam a könyv hátoldalán szereplő ajánlóban, de a feleségem dokumentumregénynek határozta meg. Mindkettő árulkodó. Helytörténeti dokumentumok, korabeli újságcikkek és elbeszélések alapján rekonstruáltam egy valós történetet, szakmai segítséget kérve, fiktív elemekkel, párbeszédekkel színezve.
Ki az a Hám Kálmán? Mit jelenthet számunkra – dorogiaknak – az ő élettörténete?
Hám Kálmán vájár és bányamentő volt. 29 évesen hunyt el tragikus körülmények között egy bányamentés során. A kérdés második fele jó és nehéz. Hogy ne valami sablonosan vagy patetikusan válaszoljak: ő egy hétköznapi hős, aki tette a dolgát, és belehalt. Aki köré nem építettek mítoszt, a korabeli halvány próbálkozás elenyészett, ma senkinek nem fűződik hozzá érdeke. De nem baj, mert nincs mitizálva és ideologizálva. Én egy kicsit azért kiragadtam őt a szürke hétköznapokból, hogy feldobjam a saját életfelfogásunkat. Számomra Hám Kálmán és a bányamentők a lelkiismeretesség őrangyalai.
Mennyi ideig tartott/kutatómunka/rokonok megkeresése?
Az első vázlatok papírra vetésének utánanéztem… és rosszul emlékeztem. Meg se merem mondani! De nem tartott effektív hosszú ideig megírni – nagyon sokáig félre volt téve. Nem értem rá befejezni, és igazán korábban nem is voltam ebben motivált. A kezdetekhez képest sajnos sok interjúalanyom meghalt, de nevük szerepel a köszönetnyilvánításban. Hálás vagyok értük… Az utóbbi időben is találkoztam újabb emberekkel, jutottam új információkhoz, de pár motívumot már nem tudtam újra bejárni, mert nem maradt idő. Talán egy javított kiadásban.
Mit jelent számodra ez a könyv?
Drámai közhelyeket kellene mondanom, mert végső soron nagyon nehéz volt megírni. Nem vagyok író, és sok más elfoglaltságommal nehéz volt egyeztetni… Szóval a szülésre gondolok. De megvan a „gyermek”, és ez öröm. Amúgy meg még nem igazán fogtam föl, hogy mit jelent nekem. Majd „együtt” megéljük és meglátjuk a fogadtatást. Ilyen jellegű, teljesen önálló kötetem még nem volt. A közönség dönt.
Folytatás? Más téma, esetleg újabb dorogi bányászhős élettörténete?
Mivel sok más van már tervben – kimondottan helytörténeti feladatok: iskola- és óvodatörténetek –, nem is álmodozhatok hasonló könyvről, bár akaratlanul is eszembe jutott. Valami családregény szerű motoszkált bennem… De ha nem is, mindenképpen dorogi helyszínt és történetet választanék, akár régebbi korokban is.
forrás: https://web.archive.org
Legutóbbi hozzászólások