A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület törekvéseit szépen összefoglalja a honlapukon olvasható következő gondolat: „Küldetésünknek tartjuk, hogy minél több embert ösztönözzünk a környezettudatos magatartásra és ezáltal a lakókörnyezete védelmére, a természetvédelemben való aktív közreműködésre. Büszkék vagyunk az általunk létrehozott Szemétirtók csoportra, valamint Bányászkör túramozgalomra.”[1]
Dorog térségében a barlangkutatás a Sátorkőpusztai-barlang 1946-os felfedezésével indult, a természeti érték feltárása és megóvása egyre több érdeklődőt vonzott. Benedek Endre bányamérnök 1958-ban hozta létre csoportját, mely ugyan a 80-as években megszűnt, az 1992-ben megalakuló BEBTE civil egyesület a névadó szellemiségét követve a mai napig sikeresen működik. 2016-ban volt a barlang felfedezésének 70. évfordulója.[2] Az egyesület konferenciával emlékezett meg az évfordulóról, melynek témája a „A dorogi barlangkutatás múltja, jelene, jövője” volt, az eseményt a Gáthy Zoltán Városi Könyvtárban rendezték meg.
A civil csoport munkájának köszönhetően a Sátorkőpusztai-barlang évek óta szakvezetéssel látogatható. A barlangtúrára a téli időszak kivételével egész évben lehet jelentkezni a kijelölt és meghirdetett napokon. Szaktájékoztatást követően, biztonsági felszereléssel az érdeklődők leereszkedhetnek a 30 méter mélyen található „terembe”[3], ahol az egyesület tagjai tartanak vezetést a barlangban található képződményekről és állatvilágról. 2020-ban a járvány időszakában a látogatónapok szüneteltek, helyette a csapat a barlang megtisztítására fókuszált. Rengeteg törmeléket hoztak a felszínre, melynek következtében új felületek, képződmények kerültek feltárásra.
Az egyesület munkája a hagyományőrző tevékenységei mellett kiterjed a környezetvédelemre: hulladékgyűjtési akciókat hirdetnek, minden évben megtisztítják a dorogi patak és a Palatinus-tó környékét. Faültetéssel hívják fel a figyelmet a természeti értékek fontosságára, a város zöld övezetének megőrzésére.
A csoport belföldi és külföldi kirándulásokat is szervez, itthon az Aggteleki cseppkőbarlangba, határainkon túl pedig olaszországi vulkánokat vesznek célba. Publikációkkal és előadásokkal járulnak hozzá a szakmai munkához, kutatási eredményeiket, tapasztalataikat közzéteszik az egyesület honlapján, illetve kiadványok[4] formájában.
Egyik legfrissebb projektjük, a Strázsa-barlangban használt eredeti csille helyreállítása és kiállítása volt, a csapat a munkálatokkal a november 19-i látogatónapra készült el. A restaurált csille – melyet a barlangból kiemelt törmelék szállítása céljából, egyedi méretben gyártatott Benedek Endre csoportja az 1960-as években – információs táblával ellátva várja a kirándulókat.[5]
Forrás:
[1] http://bebte.hu/kuldetesunk/
[2] https://www.dorog.hu/content/6393-emlekules-70-eve-fedeztek-fel-a-satorkopusztai-barlangot
[3] „Benedek Endre-terem – A barlang 30 méteres mélységben lévő, 25 méter hosszú, 13 méter széles és 12 méter magas nagyterme. Eredeti, máig hivatalos elnevezése „Kővirágok terme”, ennek ellenére Benedek Endre emléktáblájának 1992-es avatása óta, az ő emlékének adózva a barlangászok a cikkben említett néven említik.”
Forrás: https://bebte.hu/mi-van-az-agyag-alatt-a-folyamatosan-megujulo-barlang/
[4] Az új kiadások közül ajánljuk a Sátorkőpusztai-barlang monográfiáját (Lieber Tamás, Szilvay Péter szerk.), illetve Lieber Tamás A föld alatti kristályoktól a gőzölgő vulkánokig (2023) című könyvét.
[5] A csille helyreállítási folyamatairól készült dokumentáció elérhető a BEBTE honlapján
https://bebte.hu/muemlekkel-gazdagodott-a-satorkopusztai-barlang/
Legutóbbi hozzászólások