2022. MÁJUS 1.

MUNKA ÜNNEPE

MEGHÍVÓ

RÉGI IDŐK KÉPEI

RÉGI PLAKÁTOK

ABLAKKIÁLLÍTÁS

Könyvtárunk ablakában április 30., szombati naptól régi május elsejei felvonulásokról tekinthetnek meg fotókat!

Aki felismeri a képen szereplőket, örömmel fogadjuk visszajelzését!

2022. május 1.

ANYÁK NAPJA

“Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.

Édesanyám felett arany fénye lengjen!

Ébresztem a kertet, minden fának ágát,

Bontsa ki érette, legszebbik virágát!”

 

Ámon Ágnes

A munka ünnepének

története a világban

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen (1771- 1858) megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció (szórakozás), nyolc óra pihenés” alapján.

A nemzetközi szocialista, szakszervezeti és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, melyek során a hagyományos munkásünnep fokozatosan nemzeti ünneppé nőtte ki magát a világ számos országában.

Május elseje 1955 óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán katolikus egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére.

Első május elsejék a megyében

és Dorogon

Az 1949-ben, 73 éve lezajlott május elsejei felvonulások, gyűlések még a más évek hasonló megmozdulásaihoz képest is fontosabbak voltak.

Dokumentumunkból kiderül, hogy nemcsak a megye városaiban (Tatabánya, Esztergom, Tata, Komárom), hanem a kisebb-nagyobb települések túlnyomó részében is tartottak felvonulásokat. A bányásztelepülések (Dorog, Csolnok, Tokod, Sárisáp) és a jelentősebb nagyüzemmel rendelkező falvak (Nyergesújfalu, Piszke) mellett számos, nem különösebben ipari jellegű és munkáshagyományú településeken is felvonult a nép (például Baj, Bábolna, Csép, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Nagysáp).

Dorogon például Bottyán István termelési felelős szerint kb. 7-8000 ember vett részt, míg Soós Sándor megyei titkár csak 6000 főről tudott, ami szerinte „nem egy jó eredmény. Ez valami bajt jelent.” Nyergesújfalun is bajok voltak a számokkal. A jelentéstévő érzékeltette, hogy a helyiek által megadott 5000 fő túlzás lehet, ugyanis ekkoriban a falunak csak mintegy 4000 lakosa volt.

forrás: https://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/1949_majus_elseje_komarom_esztergom_megyeben

Napjaink dorogi felvonulásai – tiszteletben tartva minden május elsejei hagyományt – a közösség megtartó és építő erejét hirdetik.

X