Herczeg Ferenc 160
Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Herczeg Ferenc százhatvan éve született Versec városában Franz Herzog néven. Szegeden végezte el tanulmányait, ebben az időszakban tanult meg magyarul. Budapesten jogásznak tanult, azonban hamar az irodalom felé fordult az érdeklődése. Az első nyomtatásban megjelent regényének születése egy tragédiával végződő életeseménnyel kapcsolódott össze, ugyanis Herczeg Ferenc egy párbajban annyira megsebesítette ellenfelét, hogy belehalt a sérüléseibe. Tettéért négy hónapra államfogházba zárták, az itt töltött idő alatt kezdte el írni a Fenn és lenn (1890) című művét, mely elindította irodalmi karrierjét.[1]
Újságíróként dolgozott a Budapesti Hírlapnál, majd az 1894-ben induló Új Idők című irodalmi lap szerkesztője lett. Herczeg Ferenc sokoldalúságáról a témaválasztásai, illetve változatos stílusa is tanúskodik: írt meséket[2] (A bujdosó bábuk, Az arany trombita, A gyönge szívű király), színműveket[3] (A dolovai nábob leánya, Árva László király, A fekete lovas), regényeket (Pogányok, Az élet kapuja, Pro Libertate!) és elbeszéléseket. Az élet kapuja című kisregényét irodalmi Nobel-díjra is jelölték.
Az író dorogi kötődését is érdemes kiemelni az évforduló kapcsán. 1922. február 24-én művészestélyt szerveztek a településen, a programról az Esztergom és Vidéke osztott meg pár sor információt: „A Dorogi Bányakaszinó f. hó 24-én a Kaszinó helyiségében a budapesti Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével Herczeg Ferenc művészestélyt rendez. Színre kerül Két ember egy felvonásos darab Herczeg Ferenctől Petes Imre és Odry Árpád szereplésével…” [4] A Két ember című „drámai jelenet” története egy bányaszerencsétlenséget elszenvedett vájár és egy bányamérnök párbeszédén alapul. A kaszinó színháztermében bemutatott színdarab nagy sikert arathatott akkoriban a dorogiak körében.
A szerző politikai pályafutása is említésre méltó, 1929. május 25-én a Magyar Revíziós Liga[5] elnökeként Dorogra látogatott, hogy személyesen fejezze ki köszönetét a helyi bányász és munkás közösségnek a támogatásért.[6] Schmidt Sándorral jó kapcsolatot ápoltak, a látogatást követően a Dorogi Munkás Otthon Önsegélyező és Önművelő Egyesülete dísztagjává választotta Herczeg Ferencet.
szerző: Gábor Kitti
Forrás:
[1] A regényt Herczeg az Egyetemes Regénytár irodalmi pályázatára nyújtotta be. A szerző az 1925-ben megjelent díszkiadásban az alábbiakat fogalmazta meg a történet keletkezéséről:
„Úgy volt, hogy az Egyetemes Regénytár szerkesztősége az 1889-ik év folyamán 1000 frankos regénypályázatot hirdetett. A pályázat ösztönzött arra, hogy tollhegyre tűzzek egy tarka mesét, amely akkoriban fel-felbukkant szemeim előtt, libbenő szárnyakon körülcsapongott mondhatom: szinte üldözőbe vett. Megszületett a Fenn és Lenn. A bírálók elsősorban dicséretükkel tüntették ki pályaművemet, a díjat nem ítélhették oda neki, mert a regény már külalakjánál fogva igen nagy volt, terjedelme nem felelt meg a pályázat föltételeinek.”
Herczeg Ferenc: Fenn és lenn. In. Herczeg Ferenc munkái. Gyűjteményes díszkiadás. Budapest 1925. 5-6. old.
[2] Veres Miklós: Herczeg Ferenc és a fantasztikum. A Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogja., (2023.09.20.)
[3] Herczeg Ferenc a színműíró
[4] Herceg Ferenc művészestély In. Esztergom és Vidéke. Esztergom vármegye hivatalos lapja. 44. évf. 23. sz. 1922. február 21. 1. old.
[5] A Magyar Revíziós Ligát 1927-ben alapították, az elnöki pozícióra Herczeg Ferencet nevezték ki. A mozgalom a háborút követő területi elcsatolások hatására jött létre, fő célja az ország egységének békés helyreállítása volt.
A témához lásd. Zeidler Miklós: Herczeg Ferenc és a Magyar Revíziós Liga In. Gazdag László – P. Müller Péter (szerk): „Fenn és lenn” Tanulmányok Herczeg Ferenc születésének 150 évfordulójára. Pécs, 2014.
[6] Herczeg Ferenc a dorogi bányamunkások között In. Budapesti Hírlap, 49. évf. 117. sz. 1929. május 26. 5. old.
Legutóbbi hozzászólások