Rauscher György

Törékeny élet – Maradandó életmű

(Javaslat Rauscher György felvételére az értéktárba)

Rauscher György Dorogon született 1902. április 29-én, de eszmélkedésének, korai tanulmányai, a képzőművészet iránti elköteleződése már Komáromhoz köti. Ennek az az oka, hogy édesapját, Rauscher Zsigmondot – aki korábban Dorogon bányaorvos volt – 1903-ban Komárom tiszti főorvosává nevezik ki. 

A portréfestészet iránti tehetsége már nagyon korán megmutatkozik: 16 éves korában már nagy sikert arat a megyei főispán portréjával. Ennek a páratlan pályakezdésnek mesteri szépirodalmi ábrázolása Kovács Lajos  szándékoltan kis kezdőbetűs „és kilépnek a platánok árnyékából” című novellája, amelyben szinte mindenki szerepel, aki a tehetséges művész indulásánál jelen van: az édesapa, aki orvos hivatása mellett „a világ elöl bujdosó festő”; Kacz Endre, aki nemcsak a mesterségbeli tudást, de művészprogramot is ad tanítványának; Zsolt Béla, a Jókai emlékével viaskodó íróbarát, akinek portréját később meg is festette. 

Rauscher a Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdi tanulmányait, majd Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1924-ben végez. Előbb Olaszországban, majd Párizsban él és alkot. 1926-ban Budapesten telepedik le, majd 1928-ban Berlinben, a kor egyik szellemi központjában telepedik le, ahol legnagyobb nemzetközi sikereit aratja: megfesti Lilian Harvay, Marlene Dietrich és más hírességek portréját, munkáinak reprodukciói sorra jelennek meg a berlini képeslapokban, megnyeri a Sport im Bild címlappályázatát, és állandó illusztrátora lesz a folyóiratnak. 

Rauscher műveivel  a kor vezető stílusához az „új tárgyiasság”-nak nevezett stílusirányzathoz csatlakozott, de meglehetősen markáns egyéni stílust alakított ki magának. Olyan nagyságok hatottak rá mint Gustav Klimt, Egon Schiele, Franz Seblacek. Hogy a hatásoknak milyen szintézisét tudta megalkotni Rauscher művészetében, arra jó példa egyik újrafelfedezőjének , Gálig Zoltánnak a gondolata: „De említhetjük az általa megnevezett és a műkritikusok által is említett többi példaképet, Modiglianit, Fuzsitát, Schrimpfet – velük, mint művészeti mintaképpel igencsak ritkán találkozunk a hazai színtéren, holott divatos, sokak által ismert és elismert művészek voltak. A különleges választásokhoz járul a hatások különleges elegyítése, hiszen az eredeti példaképek eltérő karakterűek.”

Díjat nyert 1922-ben. A fiatal művészek kiállításán a Szinnyei Társaság nagydíját nyeri el. Egyetlen egyéni kiállítása 1928-ban Brünnben volt. Utolsó képe – mint annyi korábban – egy női portré: Pálffy-Daun grófné egészalakos ábrázolása. Hirtelen elhatalmasodó betegsége 1930. október 3-án ragadja el szülei komáromi otthonában. 1935-ben emlékkiállítással tisztelegnek művészete előtt, és még 1943-ban is szerepel műve kiállításon. Azután hosszú csönd következett. Ezt a csöndet törte meg 1977-ben Dévényi Iván, a jeles esztergomi művészettörténész Rauscher 75. születésnapján a Dolgozók Lapjában megjelentetett írásában.  Ebben így összegez: „Amikor Rauscher meghalt a Szinyei-Merse Társaság folyóiratában, a Magyar Művészetben művészeti íróink egyik legkiválóbbika: Lyka Károly vett tőle búcsút. Lyka nekrológjában szó esik Rauscher egyik legutolsó munkájáról, a Zenebohóc című festményről; e művel szerepelt utoljára a nyilvánosság előtt a művész 1929-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. Lyka Károly Rauscher György érdemének tekinti, hogy képeiben „érzelmi elemeket” igyekezett kifejezésre juttatni. Rauscher György művészete nem tudott maradéktalanul kiteljesedni, de festészete torzóvoltában is jelentős.”

És méltó arra is, hogy értéktárunkba kerüljön – tehetjük hozzá Dévényi Iván szavaihoz. Ennek érdekében az utóbbi évtizedekben – kiállítások, megemlékezések szervezésével, kiadványok megjelentetésével – mind Dorog, mind Komárom egyaránt sokat tett.

 

Dorog, 2021. október 28.

 

Dankó József

 

NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése
„Dorogi-Rauscher György” Európa-hírű portréfestészete

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
kulturális örökség 

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum; Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum; Komárom, Klapka György Múzeum; Dorog, Zsembery- gyűjtemény

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
település  és vármegyei 

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Rauscher György festőművész Dorogon született, már kisgyerek korában Komáromba került, ahol 16 évesen sikert arat a megyei főispán portréjának megfestésével. Bécsben, majd Budapesten tanul, később Olaszországban, Párizsban. Berlinben él és alkot. Az új tárgyiasság stílus irányzatából kinövő egyéni látásmódjával ábrázolta többek Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrincet, Szomory Dezsőt, Zsolt Bélát a magyar irodalom élvonalából, vagy a fiatal Lilian Harvay és Marlene Dietrich német, illetve Honthy Hanna magyar színésznőket. „A szépség és az elegancia festője” (Számadó Emese) fájdalmasan fiatalon, 28 éves korában hunyt el. Bár alkotói pályája rövidre volt szabva, mégis gazdag, a modern magyar piktúra egyik kiemelkedő életművét hagyta hátra.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A Dorogon született művész emlékét a város igyekszik méltó módon őrizni. 2002-ben – születésének 100. évfordulóján dr. Zsembery Dezső szerkesztésében egy emlékkönyv jelent meg: Rauscher György festőművész 1902-2002 (Dorogi Füzetek 26.) Láthatók voltak művei a Dorogi Galériában 1994-ben, 2000-ben, 2012-ben. 2002-ben a város megalapította a Rauscher György-díjat, amely a város legnagyobb művészeti díja.
Komárom hasonlóan nagy gonddal ápolja hajdani nagy művésze emlékét. A Klapka György Múzeum őrzi a ma fellelhető …Rauscher-képek felét. Ezek publikációja is ismert: Számadó Emese: A Klapka György Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye. Jelentős kiállításokkal is tisztelgett Komárom a Duna mindkét partján nagy művésze előtt: 1996, 2000.
A Pesti Hírlap „A legszebb magyar képek” című sorozatában bemutatja a „Sétáló pár” című képét (1936. március 8.).

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája
Rabinovszky Máriusz: A KUT kiállítása. Nyugat 1927. május 1.
Lyka Károly: In memoriam Rauscher György. Magyar Művészet 1930. 647.
Ibl Ervin: A Nemzeti Szalon kiállítása. Budapesti Hírlap. 1935. október 27.
A legszebb magyar képek – Sétáló pár. Pesti Hírlap Vasárnapja 1936 március 8.
Dévényi Iván: Rauscher György festőművész emlékezete. Dolgozók Lapja 1977. november 9.
Gálig Zoltán: A kíméletlen tárgyiasság festője. Új Forrás 1992/8 58-61
Kovács Lajos: Mi közük hozzám? Dorogon éltek, Dorogon alkottak. Művészeti Műhely 1993/1 38-39
Wehner Tibor: „Megmentett pillanatok” Dorogon élt-alkotott művészek kiállítása. Új Művészet 1994/3 47-48
Gálig Zoltán: Rauscher György élete és munkássága. Limes 1996/4 7-26
Wehner Tibor: Rauscher György és Koszkol Jenő. Új Művészet 2001/1 41
Számadó Emese: Újabb Rauscher-festmény került a Duna partjára. Komárom-Esztergom Megyei Hírlap 2001. június 3.
Zsembery Dezső: Rauscher György festőművész /1902-1930). Dorog, 2002 Dorogi Füzetek 26
Számadó Emese: Száz éve született – a szépség és az elegancia festője. Atelier 2002/2 35-36
Salamon Nándor: Marlene Dietrich portréfestője volt. Limes 2002/6 161-163
Szücs György: : „A szemek festője” Új Forrás 2002/10 70-73Wehner Tibor-Kovács Lajos: Zsembery gyűjtemény Dorog. Dorog Város Önkormányzata 2008
Kovács Lajos: és kilépnek a platános árnyékából. Belépő. Dorogi irodalmi almanach. Dorog 2009. Dorogi füzetek 37
Számadó Emese: A Klapka György Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye. Komárom. 2011. Komárom Város Önkormányzata

X