70 év
Idén 70 éves a dorogi nagyközségi-városi könyvtár. Ennek apropóján a 2023. év folyamán felelevenítjük a könyvtár történetének, a település kultúrtörténetének, illetve az egyetemes irodalomtörténetnek fontosabb-jelentősebb eseményeit, érdekességeit.
A hét idézete
Kányádi Sándor
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe`, hitbe`, kedvbe`,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Márai Sándor II.
Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?
József Attila
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.
Teréz anya
Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.
Rockenbauer Pál
Amilyen jó menni, ugyanolyan jó jönni is. És minél messzebbre megy az ember, visszafelé jövet annál nagyobb lesz a hazája.
Dzsotjánné Krajcsir Piroska
Szilánkok és töredékek közt téblábolok, s úgy tartok tükröt az elfutott időnek…
A tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroskára emlékezünk. A családtörténeti Tükörcserepek c. lírai memoárjából származó gondolatával búcsúzunk tőle.
Kazinczy Ferenc
A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője.
2011-ben a parlament november 13-át nyilvánította a magyar nyelv napjának, ugyanis ezen a napon Pozsonyban az 1844. évi II. törvénycikkben fogadták el, hogy országunk hivatalos államnyelve (az addigi latin helyett) a magyar legyen.
„Nagy íróink, költőink és reformkori politikusaink közül is sokan szót emeltek a magyar nyelv fontossága, szépsége mellett. Nem szabad elfelejteni, hogy valóban nyelvében él az ember.”
forrás: turul.info
Moldova György
Elindulni, megtenni az első lépést nem látványos, ennek nem a hossza, hanem az iránya számít…
„Sok szeretettel köszöntöm a könyvtár olvasóit és dolgozóit.” A 2022-ben elhunyt szerző 41 éve, 1982. november 8-án, író-olvasó talákozó keretében járt nálunk, és írt vendégkönyvünkbe.
Fekete István
… de van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe virággal és fénnyel, ami elmúlik és békével és szeretettel, ami nem múlik el.
Fekete István Tarka rét c. elbeszélésének egy részletével azokra a hozzátartozóinkra emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk.
Mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
Bibó István
Szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.
Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány – a szovjet megszállás után helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó – államminisztere.
Krúdy Gyula
Semmink sincs – csak múltunk van, és múltunkban gyönyörűen zengő nyelvünk.
145 éves lenne Krúdy Gyula, író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
Polcz Alaine
Nagyon okosak lettünk, csak a bölcsességet veszítettük el.
A magyar pszichológus, író 101. éves lenne, – születésnapja alkalmából emlékezünk.
Bagdy Emőke
A szeretet az a nagyhatalom, amely az életben mindig megsegít minket.
13 évvel ezelőtt, 2010. október 8-án, „Családi életciklusok, fejlődési szakaszok” címmel Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor tartott nagyszerű előadást könyvtárunkban.
Vámos Miklós
… az olvasás sokéletűvé teszi az embert, ami szinte már halhatatlanság.
A szerzőt 15 évvel ezelőtt, 2008. szeptember 26-án könyvtárunk vendégeként üdvözölhette a dorogi közönség. Az idén 73 éves József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató második alkalommal 2016. június 9-én, az Ünnepi Könyvhét alkalmából Karácsony János zenésszel adott koncertet, ezzel a programsorozattal indult útjára a dorogi KultFeszt rendezvénysorozat.
Németh László
Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki kell feküdni s húzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogásokkal húzható ki.
Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A MAGYAR DRÁMA NAPJÁt.
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására.
(forrás: jelesnapok.oszk.hu)
Fejes Endre
Nem győzni akarok. Soha nem is akartam. Játszani akarok. Csak játszani.
100 éves lenne a Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, Fejes Endre.
Szent-Györgyi Albert
Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.
Megkezdődött a 2023/24-es tanév! Mindenkinek jó egészséget, és eredményes munkát kívánunk!
Jókai Mór
Tiszteljétek a bányászokat! Ők a haza szívéhez legközelebb vannak; mert a föld kebelében dolgoznak.
Az első Bányásznapot országosan 1951-ben rendezték meg, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége hivatalosan szeptember első hétvégéjét választotta meg a bányászok ünnepének. A hét idézetét ebből az alkalomból a nagy magyar író Úti táskámból c. művéből választottuk.
Szabó Magda
Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim változásával mindig más és mást közöl.
Féja Géza
Az előszóban meg kell állapítanunk, hogy mi tartozik elsősorban a magyar irodalom körébe. Mindaz, ami lényünkről, létünkről és sorsunkról lényeges élményt közöl, ami híven és igazul tükrözi létünket és lelkünket.
45 éve hunyt el Féja Géza.
Életműve állandó töprengés a magyarság sorskérdésein, segítségkiáltás, vád és harc. A sokszínű népi írói mozgalomban „lobogó tüzű igehirdető” (József Attila), tudott a tömeg nyelvén szólni és írni. (DIA)
Nyulász Péter
Annak, aki nem érti, minden könyv üres.
Könyvtárunk többszörös vendége, Nyulász Péter közelgő 55. születésnapja alkalmából a HELKA című művéből (IBBY – Év Gyermekkönyve 2011 díj) választottuk a hét idézetét.
Gárdonyi Géza
Légy az, kiből árad a nyugalom. Légy az, kire nem hat a hatalom. Nyújtsd oda, hol kérik a kezedet.
S menj oda, hol fázik a szeretet.
Augusztus 3-án lesz 160 éve annak, hogy megszületett Gárdonyi Géza, az Egri Csillagok világhírű szerzője. Irodalmi munkássága mellett Gárdonyi kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.
Szabó Lőrinc
Az éjszaka tündér kezével
kihímezte a réteket.
Jó reggelt, gyönyörű vasárnap,
jó reggelt, virágok, füvek!
Jó reggelt! – mondom jobbra-balra,
minden virágnak köszönök,
látogatóban vagyok én itt
ezer kis ismerős között.
A héten Grundl Ignác (Pest, 1813. július 31. – Dorog, 1878. december 22.) dorogi római katolikus plébánosról, botanikusról emlékezünk.
Hegedüs Géza
„Az olvasás életforma, nem az teszi az olvasó embert olvasó emberré, hogy sok könyvet olvas.. hanem az a tény, hogy mindennap olvas.”
Babits Mihály
Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.
Kempis Tamás
„Mindenben nyugodalmat kerestem, de csak egy sarokban, könyvvel a kezemben találtam rá.“
Vekerdy Tamás
Az olvasás segít élni, életben maradni, növeli az empátiát, a másik ember és a világ megértését.
Az idézet aprópója a szerdán (2023.06.28. 17.00) megrendezésre kerülő könyvbemutató. Peer Krisztina és Kele-Fodor Ákos szerzőpáros a Kibeszélő c. kötetükben a gyakran felmerülő, érzékeny témák gyereklélektanát járják körül. A kötetben olvasható lélektani bekezdéseket versek és illusztrációk tagolják, melyek segítik a szülő-gyermek közötti kommunikációt.
Grecsó Krisztián
Minden könyvnél meg kell tanulni a könyvről mesélni. Nem mindegy, mennyit vallasz be a vívódásaidból, az érintettségedből, hogyan reagálja le a szűkebb és a tágabb környezeted.
9 évvel ezelőtt könyvtárunk vendége volt Grecsó Krisztián író. A szerző kötetei népszerűek olvasóink körében.
2017-ben Kollár-Klemencz Lászlóval, majd 2020-ban Hrutka Róberttel a könyvtárunk által szervezett KultFeszt rendezvényeken zenészként is bemutatkozhatott a dorogi közönségnek.
Csukás István
Nagyobb csodát nem tudok elképzelni, mint hogy a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek. Megindul a fejében a képzeletmozi. Az olvasás a legfontosabb.
Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző.
Könyvtárunkból a nyári szünetre ajánljuk Pom-pom, A Nagy Ho-ho-ho-horgász, Mirr-Murr, Süsü, A legkisebb ugrifüles, Keménykalap és Krumpliorr és további meséit is!
Szabó T. Anna
Megvillogtatja sorra minden ízét, és átfénylik a fáradt ereken…
Erősíti a megfontoltak szívét, hogy kimondhassák végre: „Szeretem.”
„A vallomás bora” című versének zárósorait olvashatják a József Attila-díjas magyar költő, műfordító, írótól.
Az idézet apropója, hogy a hétvégén lesz a dorogi KOSBOR fesztivál.
Janikovszky Éva
Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk.
És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.
48 évvel ezelőtt a dorogi könyvtárban járt a Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, Janikovszky Éva.
Lackfi János
A gyerekek éljenek sokáig, de a fülük ne érjen bokáig, mert az rusnya látvány lenne. Legyen sok igazi örömük, fogjanak ebihalat, kacsázzanak kavicsokkal, evezzenek vadvízen, koszolódjanak be rendesen, legyen fagyis az orruk hegye, és ugráljanak hadonászva kisgatyában a jó nyári esőkben. Legyen gyerekkoruk.
Csernus Imre
Nem az internettel van a gond, nem az alkohollal, nem a munkamániával, hanem az érzelmi felvilágosultsággal kapcsolatos tudatlansággal.
Az internet világnapját Magyarországon május 18-án ünnepeljük, bár ez egyáltalán nem hivatalos. A feltételezett kezdeményezés célja elsősorban az, hogy a fejlődő országokba és minden lefedetlen területre is eljusson a világháló.
Pilinszky János
Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben.
Az Európa-nap apropóján a huszadik század egyik legjelentősebb költőjének Imádság című verséből idéztünk.
Buzánszky Jenő
A sportolónak le kell tudnia mondani egyes dolgokról, hogy sikeres legyen.
98 éves lenne Buzánszky Jenő, a hét idézetét tiszteletünk jeléül tőle választottuk.
Egry József
„Az átlagfestő azért fest, hogy éljen, a kiváló festő azért él, hogy fessen.”
Kossuth-díjas magyar festő, a magyar modern festészet egyik legeredetibb képviselője.
A Föld napja
Mi vagyunk a változás hangja! A ritmust a Föld szíve adja! Vészhelyzet van! Érzitek? Tesztek is, vagy csak nézitek?!
E heti idézetünk a Föld napjához kapcsolódik, világszerte április 22-én hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra és annak következményeire.
Bolygónk védelme mindannyiunk érdeke!
József Attila
A mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, és azért szeretik, mert keresik az emberséget.
Mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja.
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott.
Antoine de Saint-Exupéry
Kultúrát ajándékozni… azt jelenti, hogy szomjúságot ajándékozol.
80 éve New Yorkban, először angolul 1943. április 6-án, majd április 20-án franciául jelent meg Antoine de Saint-Exupéry, a francia író és pilóta legismertebb regénye A kis herceg.
Bosnyák Viktória
Tudod, minden iskolai könyvtáros tündér. Varázslatos feladat az olvasni tanuló gyerekeket segíteni abban, hogy rákapjanak a könyvekre.
Népszerű gyermekkönyvszerző. Egyéni hangvételű, sajátos humorú könyvei közül néhány a magyar nyelvtan egy-egy problémájára fókuszál, ezzel megkönnyítve a nyelvtani szabályok elsajátítását.
Egy évvel ezelőtt Dudás Győző grafikus társaságában tartott előadást a gyerekeknek.
Ágh István
Tükrös tavasz közeledik, fám fölülről fényeskedik,
madár szól a felső ágán, koronája szivárványán,
első szava bimbót hajt ki, nekem se szabad hallgatni,
másik szavára virágok nyílnak, sípolok virágot,
harmadik szavára gyöngyöt, serkentünk zöldpihés gömböt,
gyöngyöcskét gömbbé, gyümölccsé, mintha tél se lenne többé.
(Életfa)
A héten ünnepli 85. születésnapját a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1992), a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Petőcz András
Mert meg kell találni, hol van az otthon. Hogy ne legyünk annyira idegenek, legalább a saját magunk számára ne legyünk azok.
2016. március 17-én könyvtárunk vendégeként üdvözölhettük a Magyarország Babérkoszorúja, József Attila-, Márai Sándor-, valamint UNESCO-díjas Petőcz András költő és írót.
Az idézet „Aysa : harminc nappal a háború után” c. könyvéből.
Boldizsár Ildikó
A mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem hogy mindent rendbe lehet hozni.
Boldizsár Ildikó (Dunaújváros, 1963. március 10.) magyar szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója.
Hihetetlennek tűnik, de 60. születésnapja lesz a héten!
Arany János
„Istenem, istenem, mily jó volna ennyi
Gyötrelmes valóból szebb álomra kelni!”
206 évvel ezelőtt született Nagyszalontán a magyar költő, fordító, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja, a legnagyobb magyar balladaköltő.
Könyvtárunk 1961-től Arany János nevét viselte 2014-ig, a felújított könyvtárépület felavatásáig.
Albert Einstein
„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudnod kell, az a könyvtár helye.“
Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Jókai Mór
Pusztán fantáziával lehet írni szép meséket; fantázia nélkül lehet írni remek korrajzokat; de a regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni.
„A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a magyar széppróza napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. “
forrás: magyarszepprozanapja.hu
Csiffáry Tamás
„Sokak szerint a múlt nem tanít semmire; kétségtelen van benne valami: megismétlünk butaságokat, őrültségeket, sőt bűnöket; tagadhatatlan a múltból a kelleténél kevesebbet fedezünk fel. (…)
Ugyanakkor… a görög mondás feltétlen igaz: amit elszenvedünk, azt ismerjük meg igazán.”
Dorogi születésű kutató, szerkesztő, főiskolai docens, tanszékvezető és író. Kutatási területeihez tartozott a magyar történelem, magyar irodalom, kommunikáció, anyanyelvi metodika.
Negyvenegy önálló kötete jelent meg, valamint több számítógépes oktatóprogram tervezése, szerkesztése köthető a nevéhez.
2023. február 8-án dr. Csiffáry Tamás 65 éves lenne… A hét idézetével reá emlékeztünk.
Kovács Lajos
„Érdeklődő olvasókat, értő lokálpatriótákat remélünk szerzőinknek s a magunk törekvéseinek.”
Kovács Lajos tanár, író, szerkesztő, helytörténeti kutató, Dorog Város Díszpolgára. 1982-től 2013-ig tanított a dorogi Zrínyi iskolában, valamint 1990-2013-ig igazgatója is volt az intézménynek.
Madách Imre
„Ismét csalódtam, azt hivém, elég ledönteni a múltnak rémeit,
S szabad versenyt szerezni az erőknek. (…)
Mi verseny ez, hol egyik kardosan áll a mezetlen ellennek szemében,
Mi függetlenség, száz hol éhezik, ha az egyes jármába nem hajol.
Kutyáknak harca ez egy konc felett.”
200 éve született
Madách Imre a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja volt.
A több nyelven tudó Madách korának klasszikus és modern irodalmát is jól ismerte. Íróként fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja, számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik.
Lencsés Lajos
„… mindig fontos, és fontos is marad, hogy Dorogon is egy maroknyi megszállott írjon, fessen, szobrokat faragjon, énekeljen, zenéljen és azok , akik ezt nem teszik, azok olvassanak, nézzék a kiállításokat, hallgassák az éneket, a zenét megbabonázva, mint a regebéli Odüsszeusz.”
Január 18-án a dorogi születésű muzsikust és oboaművészt, Lencsés Lajost köszöntjük 80. születésnapja alkalmából.
Molnár Ferenc
„Én csillagász vagyok: ott tanulja meg az ember, hogy nem szabad lenézni a legkisebb pontot sem. Azok a kis pontok az égen, az mind egy-egy nagy világ.”
Író, drámaíró, újságíró, haditudósító volt.
Első ifjúsági regénye A Pál utcai fiúk 1906-ban jelent meg a Tanulók Lapja folyóiratban, folytatásos regényként. Mára több nyelven és országban fordították le, vetítették moziban, dolgozták fel musicalként is.
Apáti Miklós
“Ha meggondoljuk, minden könyv egy palackposta. Belevetik a jövőbe, mint a tengerbe, és aztán valaki vagy kihalássza, vagy nem… Vagy elolvassák, vagy nem… Vagy megértik, vagy nem.”
Első, „könyves” idézetünk gazdája Apáti Miklós (1944-2016) József Attila-díjas író, költő. Az irodalmi életbe versekkel lépett be, majd több verseskötete, illetve regénye jelent meg. 1971 és 1990 között kilenc alkalommal szerepelt szerzeménye a Szép versek antológiákban. Újságíró, kritikus is egyben, rovatvezető, munkatárs vagy éppen főszerkesztő helyettes beosztásban, valamint könyvkiadó-szerkesztő. Utolsó munkahelye a Magyar Hírlap volt.
Dorogi vonatkozását ugyan nem találtuk, de kezdeményezője és szervezője volt 1988-89-ben a Zengő ABC „hangoskönyvnek”, melynek producere is lett.
A Kaláka együttessel is dolgozott, akik a 2016-ban elhunyt „alkotótársukról” egy megzenésített versével emlékeztek meg.