Idén 70 éves a dorogi nagyközségi-városi könyvtár. Ennek apropóján a 2023. év folyamán felelevenítjük a könyvtár történetének, a település kultúrtörténetének, illetve az egyetemes irodalomtörténetnek fontosabb-jelentősebb eseményeit, érdekességeit.
Klotz József
100 éves lenne Klotz József, a dorogi Bányásztemplom napóra készítője
Klotz József 1923. február 7-én született Leányváron, tanulmányait Dorogon és Pilisvörösváron végezte, érettségi bizonyítványát az esztergomi Szent István Gimnáziumban szerezte. 1939-1983 között a Dorogi Szénbányák Bányagépgyártó és Javító Üzemben dolgozott. Ezzel párhuzamosan autodidakta módon képezte magát madártanból, gyógynövényismeretből, csillagászatból.
Első napóráit 1981-ben készítette, köztük szerepel a Szent Borbála-templom felújított homlokzatára készült vertikális napórája is, melyet az „1931+1981” felirattal látott el, utalva ezzel a templom kerek évfordulójára. 1992-ben a természeti hatások következtében megkopott napórát Klotz tervei alapján Papp Béla hegymászó festette újra, új óraszámozással és napkorong díszítéssel. A 2000-es években a templom ismételten felújításra szorult, a helyreállítási munkálatokkal ezúttal a templom homlokzatának az 1931-es felszentelés korabeli állapotát igyekeztek újra megvalósítani. A torony visszakapta eredeti formáját, emiatt a napóra rekonstruálása már nem történt meg.
Esztergomban és a környező településeken még a mai napig láthatóak Klotz József munkái. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, 95 évesen korában Pro Urbe díjjal ismerték el az életművét. A napórakészítő mester idén január 23-án hunyt el 99 éves korában.
szerző: Gábor Kitti
Forrás:
Dorogi Lexikon. Dorog, 2008.
Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1998
Dorogi lexikon
2008-ban, 15 évvel ezelőtt jelent meg a Dorogi Lexikon javított, átdolgozott kiadása Kovács Lajos és
Solymár Judit szerkesztésében.
Az első kiadás 2000-ben látott napvilágot Dorog Város Barátainak Egyesülete értékmentő
tevékenységének köszönhetően. A kötet a város múltjához és jelenéhez kapcsolódó személyiségek,
civil szervezetek és egyesületek, valamint helyi intézmények és vállalatok, események,
jellegzetességek összefoglalója a teljesség igénye nélkül. Mindez egy folyamatosan bővülő-formálódó
adathalmazt és információt feltételez, melyből a korábbi gyűjtemény előállt, és így megérett az újra
kiadásra is. 
Az évforduló apropóján a teljes Lexikont szeretnénk elérhetővé tenni a könyvtár honlapján. Először a
jelen változatot egy linken keresztül, majd a megújított verziót – a közös munka végén. Tartalmának
bővítésében, az adatok aktualizálásában a lakosság részvételére is számítunk, hiszen városunk
történetének és fejlődésének dokumentált megőrzése közös feladatunk.
Kérjük Önöket, amennyiben javaslattal, kiegészítéssel fordulnának hozzánk a Lexikon tartalmát és
szerkesztését illetően, azt telefonon vagy írásban (hagyományos levél vagy email formájában) bátran
tegyék meg.
Közös dorogi örökségünk értékmentő tevékenységében számítunk szíves együttműködésükre.
Dr. Zacher Gábor
Már 11 éve
Az előadás végén vendégkönyvünkbe a következőt jegyezte be: „Köszönöm, hogy itt lehettem, egyszer majd szeretnék az új könyvtárba is eljönni. Az én ars poeticám az, hogy álljatok a vállamra, hogy messzebbre lássatok, mint én.”Himnusz
Lencsés Lajos
Lencsés Lajos 80 éves
A dorogi születésű muzsikust és oboaművészt, Lencsés Lajost köszöntjük 80. születésnapja alkalmából.
Jeges Ernő
125 éve született Jeges Ernő
Jeges Ernő (1898. január 12. - 1956. november 12.) elismert magyar festőművész, a Szentendrei Művésztelep tagja, a Szentendrei Festők Társaságának egyik alapítója. 1931-34 között római ösztöndíjas művész, a hazai szakrális művészet megújulásának egyik fontos képviselője.
Zengő ABC
65 éve, 1958-ban jelent meg először a Zengő ABC a Móra Könyvkiadónál.
A generációk által ismert, több kiadást megélt olvasókönyv – Móra Ferenc játékos olvasási gyakorlattal kiegészített verses ábécéje – mindig népszerű maradt, amit bizonyít, hogy kifestőként, diafilmen és hangzó formában is megjelent.
Móra Ferenc: Zengő ABC - Halász Judit előadásában (Mese TV)
Móra Ferenc eredeti mondókája a szerző jóváhagyásával először 1925-ben – Voinovich Géza közreműködésével – a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda által kiadott ábécéskönyv, a Betűország lapjain jelent meg.
Petőfi Sándor
200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor, a nemzet költője
A hét idézete
Csiffáry Tamás
„Sokak szerint a múlt nem tanít semmire; kétségtelen van benne valami: megismétlünk butaságokat, őrültségeket, sőt bűnöket; tagadhatatlan a múltból a kelleténél kevesebbet fedezünk fel. (…)
Ugyanakkor… a görög mondás feltétlen igaz: amit elszenvedünk, azt ismerjük meg igazán.”
1958 – 2010
Dorogi születésű kutató, szerkesztő, főiskolai docens, tanszékvezető és író. Kutatási területeihez tartozott a magyar történelem, magyar irodalom, kommunikáció, anyanyelvi metodika.
Negyvenegy önálló kötete jelent meg, valamint több számítógépes oktatóprogram tervezése, szerkesztése köthető a nevéhez.
2023. február 8-án dr. Csiffáry Tamás 65 éves lenne… A hét idézetével reá emlékeztünk.
Kovács Lajos
1949 - 2017
Madách Imre
“Ismét csalódtam, azt hivém, elég ledönteni a múltnak rémeit,
S szabad versenyt szerezni az erőknek. (…)
Mi verseny ez, hol egyik kardosan áll a mezetlen ellennek szemében,
Mi függetlenség, száz hol éhezik, ha az egyes jármába nem hajol.
Kutyáknak harca ez egy konc felett.”
1823. január 20. - 1864. október 5.
200 éve született
Madách Imre a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja volt.
A több nyelven tudó Madách korának klasszikus és modern irodalmát is jól ismerte. Íróként fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja, számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik.
Lencsés Lajos
„… mindig fontos, és fontos is marad, hogy Dorogon is egy maroknyi megszállott írjon, fessen, szobrokat faragjon, énekeljen, zenéljen és azok , akik ezt nem teszik, azok olvassanak, nézzék a kiállításokat, hallgassák az éneket, a zenét megbabonázva, mint a regebéli Odüsszeusz.”
1943. január 18., Dorog
Január 18-án a dorogi születésű muzsikust és oboaművészt, Lencsés Lajost köszöntjük 80. születésnapja alkalmából.
Molnár Ferenc
“Én csillagász vagyok: ott tanulja meg az ember, hogy nem szabad lenézni a legkisebb pontot sem. Azok a kis pontok az égen, az mind egy-egy nagy világ.”
1878. január 12. - 1952. április 1.
Író, drámaíró, újságíró, haditudósító volt.
Első ifjúsági regénye A Pál utcai fiúk 1906-ban jelent meg a Tanulók Lapja folyóiratban, folytatásos regényként. Mára több nyelven és országban fordították le, vetítették moziban, dolgozták fel musicalként is.
Apáti Miklós
“Ha meggondoljuk, minden könyv egy palackposta. Belevetik a jövőbe, mint a tengerbe, és aztán valaki vagy kihalássza, vagy nem… Vagy elolvassák, vagy nem… Vagy megértik, vagy nem.”
Első, „könyves” idézetünk gazdája Apáti Miklós (1944-2016) József Attila-díjas író, költő. Az irodalmi életbe versekkel lépett be, majd több verseskötete, illetve regénye jelent meg. 1971 és 1990 között kilenc alkalommal szerepelt szerzeménye a Szép versek antológiákban. Újságíró, kritikus is egyben, rovatvezető, munkatárs vagy éppen főszerkesztő helyettes beosztásban, valamint könyvkiadó-szerkesztő. Utolsó munkahelye a Magyar Hírlap volt.
Dorogi vonatkozását ugyan nem találtuk, de kezdeményezője és szervezője volt 1988-89-ben a Zengő ABC „hangoskönyvnek”, melynek producere is lett.
A Kaláka együttessel is dolgozott, akik a 2016-ban elhunyt „alkotótársukról” egy megzenésített versével emlékeztek meg.