NÉVADÓNK

Gáthy Zoltán

Aranyokleveles építészmérnök. 1919-ben szerezte mérnöki oklevelét Budapesten a József Nádor Műegyetemen. Dorogra 1923-ban költözött, és 1941-ig a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alkalmazásában az építési osztályt vezette. A bányaüzemi- és munkáslakás-tervezések mellett számos középület alkotója volt Dorogon: Bányakaszinó, községháza, bányatemplom, zenepavilon, Dózsa iskola, Dózsa és Petőfi óvoda, bányakórház rekonstrukciója, Hősök tere építészeti munkálatai, kálvária kápolna és szénoltár (elpusztultak), országzászló (átépítették) stb. Közel 200 munkája áll a környék településein (Esztergom, Péliföld, Rákóczitelep, Lábatlan stb.). A háború idején (1941) visszaköltözött Budapestre, ahol egyik fiát és lakásukat is elvesztette a frontesemények miatt. Névtelenül is építésze volt sok fontos üzemnek (Vác DCM, magyaróvári timföldgyár stb.), dolgozott a Könnyűfém Ipari Tervező Intézetnél, a Szilikátipari Kutató Tervező Intézetnél. 1957-ben nyugdíjazták.

Az Esztergom vidéki régészeti és történeti társaság tagjaként jelentős munkát végzett az esztergomi Várhegy ásatásaiban, a királyi palota feltárási munkálataiban.Utazásainak élményeit, de saját épületeit is szívesen rajzolta, festette. Életmű kiállítása volt Dorogon 1994-ben, képzőművészeti munkáit az UVATERV szakkör kiállításain mutatta be Budapesten. Hagyatéka egy részét fia – Gáthy Barnabás – Dorognak adományozta (könyvek, rajzok, Mátray Lajos Gáthy Zoltán-bronzszobra). Dorogon utca is őrzi nevét.

Dorogi Lexikon, 2008

X