Múltunk megpróbáltatásait sikeres jelenné változtatni: Dorog testvértelepülései Dorog az 1989-es rendszerváltás után létrejött külső kapcsolatrendszere két nagy történelmi kataklizmánkat idézi. Egyrészt az 1920-as trianoni békeszerződés súlyos emlékeit igyekszik...
Egy alkotó életút a szépirodalom, a pedagógia és a helytörténet vonzásában Kovács Lajos (1949. november 3. – 1917. október 9.) pedagógus, író, helytörténeti kutató. Pedagógusi pályájának állomásai: Perkáta, Tát-Kertváros, Dorog. A Zrínyi iskolának igazgatója, a város...
„Világvárosi szolgáltatás” Dorogról, avagy az Old Boys belépő laptól a József Attila kötetekig – az országossá szelídült Cselenyák Imre pályája (röviden) Cselenyák Imre (1989 – napjainkig) Rauscher-díjas író (2011). Az 1980-as évek vízválasztó időszak volt „nyírkátai”...
Németh László „Tanú” című folyóiratának szakmai, helytörténeti jelentősége Ahogy Németh László jeles kutatója, Monostori Imre – az Új Forrás hajdani főszerkesztője – írja tanulmányában: nagyon kevés példa van az ilyen írói teljesítményre. A világirodalomban Ortega Y...
Szénoltár Megyei értéktárba való vételéről Szakértői javaslat: 1938. május 25-én ünnepélyes külsőségek közepette kezdődött meg Budapesten a Katolikus Egyház 34. Eucharisztikus Világkongresszusa. Ennek tiszteletére készült Dorogon a Szénoltár, a Szent Borbála templom...
Hegyi tárnicska Szakvélemény a Gentiana austriaca f. frundliana néven publikált növényről Bauer NorbertMagyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, Budapest A növény neve leírásakor: Gentiana austriaca A. et J. Kerner forma Grundliana Degen (aukronevek nélkül:...
Legutóbbi hozzászólások