100 éves az OMBKE dorogi szervezete

Az idén lesz pontosan 100 esztendeje, hogy 1921. október 29-én megalakult az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi csoportja. A bányászathoz kapcsolódó szakmai közösségeknek a története még ennél is régebbi, szinte a bányászat megjelenésével egyidős a szénmedencében.  A mérnökkar társaskörének, a bányakaszinónak az első alapszabálya még 1868-ból ránk maradt. A Selmecbányán 1892-ben megalakult OMBKE-nek nagyon hamar tagjai lettek dorogi bányamérnökök is. Nagyon fontos előzménye a dorogi alszervezet hivatalos megalakulásának, amikor Schmidt Sándor bányaigazgató a Trianon nyomán rendkívül válságos helyzetbe került magyar bányászat krémjét jelentő szervezet éves közgyűlésének helyszínéül felajánlja Dorogot. Az 1920 októberében megrendezett eseményen tartja meg első előadását az ország szakmai nyilvánossága előtt az akkor már közel egy évtizede a Salgó Rt. dorogi üzemeit igazgató Schmidt Sándor (életműve megyei érték), amelyben kitért víztelenítési programjára is. Ez később alapja lett a szénmedencéről írott monográfiájának, tudományos elismerésének, doktori címének. Előadását három egymást követő számban hozta az egyesület folyóirata, a Bányászati és Kohászati Lapok. Nyilván ez a nagysikerű rendezvény fontos állomás volt a szakmai szerveződés útján: pontosan egy év múlva hivatalosan is megalakult a bányaigazgató elnökletével önálló egységként a „dorogi szervezet”.

A helyi szervezet az országos szervezetnek a fő céljait (szakmai továbbképzések biztosítása, publikálási lehetőségek teremtése, a bányászhagyományok folyamatos őrzése, gyarapítása) követte, illetve konkretizálta helyben a kezdetektől mind a mai napig, függetlenül attól, hogy már megszűnt a bányászat a medencében.

Folyamatosan nagyon gazdag programot bonyolított le évről évre: találkozók, ünnepek, szakestélyek, szakmai előadások követték egymást. Kirándulások, üzemlátogatások, a nemzetközi és hazai kapcsolatrendszer egyaránt erősítette a szakmaiságot. 

Több létesítmény megszületésében is kiemelkedő szerepet játszott: Bányatiszti Kaszinó (építés 1912; bővítés 1924; újjáépítés 2017), Technika Háza (1956), Bányász Emlékház (1983 – megyei érték), bányász múzeumok, emléktáblák Dorogon és környékén, a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum létrehozásához nyújtott szakmai segítség (2018).

Az egyesület tagjainak szellemi teljesítménye egyetemes bányatörténetünk nagy kincse. A száz esztendő alatt dr. Schmidt Sándor nyomdokain haladva 172 szakcikk jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapok hasábjain a dorogiak tollából. Hogy csak példának néhány nevet kiemeljünk: dr. Lévárdy Ferenc (Hydrop homokkiemelő berendezése megyei érték), dr. Schlattner Jenő (lepárló kemencéjét Kossuth-díjjal jutalmazták), dr. Kmety István, dr. Kövess Gyula, dr. Kassai Ferenc, Székely Lajos, Schoppel János, Szenczi Gyula, Tóth Tibor, Solymár Judit. Megjelentek saját kiadású füzetek évfordulók alkalmából, konferenciák közzététele céljából. A Dorogi Füzetek (megyei érték) eddig megjelent 55 kötetéből 33 foglalkozik többé-kevésbé a dorogi bányatörténettel. A páratlanul gazdag helytörténeti kiadványsorozat két teljes  kötetet is szentelt a témának: Kmety István: Szénbányászat Dorogon (17. kötet); Bányászat, kutatók, innovátorok (40. kötet). Internetes kronológiák, biográfiák, képgyűjtemények is hozzáférhetőek. Aktívan részt vesz az egyesület az Értéktár Bizottság munkájában. A 2020-ig 21 elemből álló értékegyüttes elfogadása során 8 esetben az OMBKE dorogi szervezete volt a javaslattevő, dr. Korompay Péter 10, Solymár Judit 1 szakértői véleménnyel vett részt a munkában.

Fontos megemlíteni tevékenységrendszerük emberi oldalát: az idősebb kollégák segítését, a betegek látogatását, saját elismerési rendszerük működtetését, megemlékezések, nekrológok folyamatos összeállítását. Ezeket a gesztusokat is példaszerűen gyakorolják az egyesület tagjai.

Mindezek alapján jó szívvel ajánlom az OMBKE dorogi szervezetét mind a települési, mind a megyei értéktárba.

Dorog, 2021. február 25.

Dankó József, helytörténeti kutató