Árvai Ferenc
Árvai Ferenc (1935. február 20. Kalocsa, – 2004. október 17. Esztergom) szobrász, festőművész születésének kilencvenedik évfordulójára emlékezünk.
A Kalocsán született művész édesanyja halála után került Dorogra rokonaihoz, tanulmányait a helyi iskolában végezte. A család anyagi helyzete okán már fiatalon munkába állt, a Dorogi Szénbányák Vállalat VIII. aknai üzemében dolgozott vájárként. Művészi ambíciói azonban a bányász hivatást művelve sem vesztek el, 1948-ban a dorogi képzőművészek szakkörének egyik alapító tagja volt, Tar István szobrász és Pauxbaum Jenő festő vezetésével.[1] Még ebben az évben elnyerte az Országos Ifjúsági Képzőművészeti Verseny első helyezettjének járó díját.
1956-ban felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1962-ig tanult, mesterei a modern magyar szobrászat kiváló képviselői, Beck András, Szabó Iván, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál voltak. A diploma megszerzését követően Árvai kőszobrászattal foglalkozott, majd a fémplasztika felé fordulva forrott ki egyéni stílusa. A szobrász a Dolgozók Lapjának adott interjúban idézte fel az anyagokkal való kísérletezés időszakát: „Próbálkoztam mindenféle anyaggal. Kezdetben természetesen magam is akadémikus stílusban, kőben faragtam, gondolkoztam. (…) Tokodatárón egy térre bányászfigurát kértek. Ekkor még csak ismerkedtem a fémmel, jövendő anyagommal. Ebben a szoborban még több konvencionális, akadémikus vonás van. Legszívesebben a „Janus Pannonius” szobromat említem, ha a fémplasztikára áttérésem indokolni kell. Ez meghozta nekem a várt, remélt sikert. Bemutatták Rómában, a kritika szép visszhanggal fogadta. „Fémben tudok gondolkozni”, számomra ez lett az alapvető anyag.”[2]
A krómacél megmunkálásában Árvai Ferencet a Labor Műszeripari Művek (MIM) esztergomi gyáregységének csapata több alkalommal is segítette. Az együttműködésnek köszönhetően elsőként „Ikarusz” alakja készült el (Sárkányrepülő), a szobor elemeinek kivágása, majd összeállítása több mint egy hónapot vett igénybe, a befejezését követően került a Budapesti Műszaki Egyetem új épületének homlokzatára.[3] A közös munkát az alkotó egy szoborkompozícióval honorálta, a Szenzor című művet Esztergomban helyezték el.[4
Dorogon Árvai Ferenc első köztéri szobra a Jubileumi emlékmű volt, mely a bányászat 200. évfordulójának alkalmából, 1981-ben készült el. A Labor MIM szocialista brigádjának tagjai az emlékmű Prométheusz alakjának kivitelezésében is segédkeztek.[5]
Külföldön is elismerték munkásságát, 1988-ban New Yorkban egy kiállításon díjjal jutalmazták
Nagyszabású megbízásnak bizonyult a Kálvária stációinak elkészítése 1996-ban, melynek felújítását a város lakóközössége adományokból, felajánlásokból finanszírozta. A következő évben, 1997-ben a dorogi német nemzetiségűek kitelepítésének ötvenedik évfordulója alkalmából alkotta meg a szobrász a Kitelepítési emlékművet az áldozatok előtti tiszteletadás jelképeként.
Egyik utolsó nagyszabású alkotása, az 1956-os emlékmű 2001-ben valósult meg, Budapesten a Széna téren található. Árvai Ferenc művei megtalálhatóak közgyűjteményekben is, a Magány című, vörösrézből készült szobrát a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.[6]
2010-ben a város vezetése egy életmű kiállítással emlékezett meg Árvai Ferencről és Furlán Ferencről, akik abban az évben a 75. születésnapjukat ünnepelték volna.
szerző: Gábor Kitti
[1] Árvai Ferenc 60 éves In: Közhírré tétetik Dorogon, 1998. március, 9. évf. 5. sz. 4 p.
[2] Cs. Nagy Lajos: A szobrászművész In: Dolgozók Lapja, 1981. szeptember 16. 34. évf. 217. sz. 5 p.
[3] Szobrászművész a gyárban In: Dolgozók Lapja, 1980. március 5. 33. évf. 54. sz. 4 p.
[4] Új köztéri szobor Esztergomban In: Dolgozók Lapja, 1981. május 7. 34. évf. 105. sz. 4 p.
A szobrot 1997-ben áthelyezték Kalocsára.
[5] Cs. Nagy Lajos: A szobrászművész In: Dolgozók Lapja, 1981. szeptember 16. 34. évf. 217. sz. 5 p.
[6] https://mng.hu/mutargyak/88888/
Kedves Olvasóink!
Figyelmükbe ajánljuk a könyvtárunkban elérhető ARCANUM adatbázist.
Az ARCANUM Digitális Tudománytára könyvtárunk által előfizetett, Interneten keresztül hozzáférhető, folyamatosan bővülő számítógépes adatbázis, amely kétrétegű PDF-eket és keresőprogramot tartalmaz. Az adatbázis jellemzően folyóiratokat, évkönyveket, periodikumokat, lexikonokat, családtörténeti-, helytörténeti-, hungarológia kiadványokat és könyveket tartalmaz.
A könyvtári számítógépeken kereshet, böngészhet, letölthet a tartalmakból.
Komárom-Esztergom megye napilapja 1952-2022. év között érhető el.
Legutóbbi hozzászólások