Lencsés Lajos, Dorog zenei nagykövete

(Értéktárba kerülést támogató javaslat)

Lencsés Lajos 1943. január 18-án született Dorogon. A bányászat köré szerveződő, sok nagyszerű tehetségű zenészt kitermelő művészeti közösség kiemelkedő reprezentánsa.

Édesapja – id. Lencsés Lajos -, aki családjával franciaországi bányavidékre került már gyerekkorában megtanult hegedülni. Dorogra kerülve a Bányász Zenekar szólistája volt, majd önálló együttest is alapított, amely nagy népszerűségnek örvendett Dorogon és környékén.

Hangszerelésében átiratok készültek klasszikus és modern zeneszerzők műveiből.
Nemcsak előadó-művészetét méltató tanulmányok jelentek meg róla Párizstól Nizzáig, és Stuttgartban – karrierje leghosszabb állomáshelyén – egy egész kötettel tisztelegtek kivételes tehetsége előtt.
Személyében olyan művészt tisztelhetünk, aki világhírűvé vált, mégis különleges viszonyt ápol szülőföldjével. Ennek egyik legszebb bizonyítéka a 2015-ben megjelent „Dorog és a zene” című könyve. A szép kiállítású kötet egy vallomásos esszé a településről, a zenei tehetségek sorát kibocsátó szülőföldről. A tanulmány a világzene fontos fordulópontjainak felvázolásával kezdődik Szabolcsi Bence gondolataiból kiindulva. Felidézi a nagy korszakokat, az egyetemes zseniket találóan jellemezve nagy műveiket. Rajongással szól a magyarokról. Bartókról és Kodályról szólva a Himnuszunk jut eszébe, vonatkoztathatjuk a fejezet egészére ezt a gondolatot, hisz a „Miniatűr zenetörténet” egy valódi óda a zenéhez. Egyben remekül fölvezeti mondanivalóját a dorogi zenéről. A mai gazdag zenei kultúra létrejöttében nagy jelentőséget tulajdonít a hajdani betelepítésnek, a kultúrák keveredésének, különösen a német nemzetiségi kultúra otthonra találásának és megőrzésének. Finom párhuzamba állítja a kis településnek, Dorognak a nemzeti kultúrában betöltött szerepét kis országunk zenei nagyhatalommá válásával. Még ha nem is törekszik teljességre, mégis egyfajta keresztmetszetét adja Dorog zenei életének. A zenekar, a kórusok, a zeneiskola történetének felvázolása mellett színes, ugyancsak személyes hangú portrékat rajzol azokról a pályatársakról, akik a legtöbbet tették zenei életünkért. A könyv záró fejezete édesapjához intézett meghatóan szép vallomása. „A Samu akna Orfeusza” – ahogy fogalmaz idősebb Lencsés Lajosról, aki megtestesítette mindazt, ami a dorogi zenetörténetében szép és fontos volt: emberhez méltó életprogramot megvalósítani még a nyomor peremén is, másoknak örömet okozni tehetségünkkel, továbbadni a gyermekeknek a kiküzdött példát. Orfeusz így keretbe foglalja a könyvet, hiszen az ő mítoszát idézi meg műve elején.

2022-ben Dorogon egy különleges könyv bemutatójára került sor. Balla András esztergomi fotóművész és Lencsés Lajos közös kötetében a nagyszerű képi világot nagyszerű zeneművek teszik még élvezetesebbé. Ez pedig a korszerű digitális lehetőségek kihasználásával történik: a képek mellett található QR-kód segítségével azonnal megszólaltatható a zene. A kötetet (Képhangok – Hangképek) a Magyar Művészeti Akadémia is bemutatta 2025. március 12-én a fővárosi Vigadóban. A rendezvényen Lencsés Lajos élőben játszotta el zenei illusztrációit. A kötet jó példát szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a művészet egyfajta holisztikus megközelítése mindennapossá tehető ma már a korszerű eszközök használatával.
Ugyancsak a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére portréfilm készült Lencsés Lajosról. A Farkas György rendezésében elkészült művet „A lélek Muzsikál – Lencsés Lajos portré” címmel 2025. október 10-én mutatták be szülővárosában, Dorogon.

Dorog, 2025. október 15.
Dankó József, a Dorogi Települési Értéktár Bizottság tagja

Javaslat
„Lencsés Lajos életműve”

Dorog város / Komárom-Esztergom vármegyei értéktárba történő felvételéhez

Készítette:
Dankó József
Dorog, 2025. október 7.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

A javaslatot benyújtó neve:
Dorog Város Barátainak Egyesülete

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1.  A nemzeti érték megnevezése: Lencsés Lajos életműve
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
   kulturális örökség
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
   Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeumban megtalálhatók CD-i, portréfilmje, könyvei
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
   települési, vármegyei
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
   Lencsés Lajos (1943) dorogi születésű kiemelkedő tehetségű oboaművész, a Stuttgarti Rádiózeneker szólistája. Koncertezik világszerte, a hazai koncerttermeknek is gyakori vendége. Mindemellett termékeny kapcsolatot ápol szülővárosával: könyvei jelennek meg Dorog zenetörténetéről, illetve Balla Andrással közös összművészeti alkotásként. CD-lemezek sora és elismerő kritikák, zenei díjak kísérik gazdag pályafutását. Zenepedagógusként fél tucat országban hagy hátra követőket. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, a szervezet portréfilmmel tiszteleg munkássága előtt. Dorog legnagyobb művészeti elismerésével, a Rauscher György-díjjal tüntette ki.
   Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett.
   Lencsés Lajost világban aratott sikerei mellett is a legfontosabbnak tartotta kibocsátó közösségét gazdagítani. Nemcsak gyakori hazai fellépéseinek virtuóz játékával tette ezt, hanem a helyi gazdag zenetörténet megírásával, minden helyi kezdeményezés támogatásával. Utóbbi szép példája volt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus dorogi rendezvényén történő szerepvállalása. Fiatal művészeknek is például szolgálhat egyik legújabb munkája, a Balla Andás művészi képeihez készített zenei illusztrációival, azok QR-kódos megjelenítésével. A zeneirodalmat is gazdagította zenei átirataival a klasszikus és a modern zeneszerzők munkáiból válogatva.
   Lencsés Lajos pályafutása helyi, németországi, valamint egyéb nemzetközi elismerésekben is gazdag.
6. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Dorogi lexikon (Szerk.: Solymár Judit – Kovács Lajos) Dorog Város Önkormányzata – Dorog Város Barátainak Egyesülete. Dorog, 2008
Magyar Művészeti Akadémia adattára
Fódi János: Dorog zenei életének története (A németek betelepítésétől napjainkig) Dorogi Füzetek 7. DVBE. Dorog, 1994
Szilas Zoltán: Találkoztam boldog zenészekkel. Magánkiadás, 2009.
Kovács Lajos – Molnár Villő: Jubiláló bányász muzsikusok és zenekarok Dorogon. 1889-2014. Dorog, 2014.
Kovács Lajos: Huszonöt év Dorog művészeti életében. In.: Dorog művészete 1984-2009. Dorog Város Önkormányzata, 2009.
Szabó-Berghauer Zoltán – Szabó-Berghauer Mónika: A 25 éves Dorog város művészetének arcképcsarnoka. (1984-2009) avagy egy anti-művészettörténet. In.: Dorog művészete 1984-2009. Dorog Város Önkormányzata, 2009.
Lencsés Lajos: A zene és Dorog. Dorog Város Önkormányzata, 2014.
Balla András – Lencsés Lajos: Képhangok – Hangképek. Dorog, 2022.
Dankó József – Molnár Villő: 130 éves a Dorogi Bányász Zenekar 1889-2019. Dorog Város Önkormányzata. Dorog, 2019.
Dr. Tittmann János: Kalendárium I-III. 1995-2018. Magánkiadás