Szénoltár

Megyei értéktárba való vételéről

Szakmai javaslat:

1938. május 25. és 29-e között Budapest rendezte meg a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszust. A korábban négyévente, ma már kétévente megrendezett katolikus világeseményen ünneplik a „legméltóságosabb” szentséget, az oltáriszentséget. 1938-ban egy dorogi rendezvény is kapcsolódott a világeseményhez.. Május 30-án este néhány évvel azelőtt átadott Bányásztemplom előtti hatalmas téren az erre az alkalomra készült Szénoltár előtt öt érsek jelenlétében zajlott az istentisztelet, amelyről a világ hírügynökségei is beszámoltak a Magyar Rádió pedig élőben közvetítette az eseményt.

De hogyan is került be Dorog ilyen különleges rendezvénynaptárba? Az 1938-ra pályája csúcsára érkező dr. Schmidt Sándor bányaigazgató elkötelezett katolikus volt. Amellett, hogy kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakemberként virágzó bányát és virágzó települést teremtett Dorogból, még alkalmazottai életfeltételeinek javítása is foglalkoztatta. És nemcsak az anyagi, hanem a szellemi életminőséggel is foglalkozott. Az ő elképzelése szerint jön létre az önálló bányalelksézség, épül meg a a Bányatemplom. Megrendelésére készül  el a Bánáti Buchner Antal „Dorogi mise” című műve. 1929-ben megkapja az egyik legnagyobb pápai elismerést, a Nagy Szent Gergely-rend közép keresztjét. Beválasztották az Actio Catholica országos vezetőségébe. Ez a szervezet volt a Kongresszus főrendezője. Május 27-én  a szervezet szakosztályi ülésén dr. Schmidt Sándor volt a fő szónok. Ahogy a május 30-ai dorogi rendezvényen  is  szónokolt dr. Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek mellett.

Milyen is volt ez a Szénoltár? Összművészeti alkotás volt, hiszen a látványtervet Haranghy Jenő festőművész – a templom üvegablakainak és a Munkásotthon szekkóinak alkotója – rajzolta meg. A szobrászati munkákat – az imádkozó angyalokat, amelyeket ma a téren Csíkszentmihályi Róbert emlékműve idéz meg – Mátrai Lajos szobászművész készítette. Az építészeti feladatokat pedig Gáthy Zoltán, a bánya főépítésze végezte el. Naplójában így emlékszik erre: „Zolikám, csinálj valami nagyon szépet, amit megemleget majd a sok idegen főpap” – volt a B. Igazgatóm felszólítása. Hát – azt hiszem, szépet csináltam, eredetit, nagyszabásút, amivel teljesen ki is elégítettem a B. Igazgatómat. A templom előtti téren egy kb. 20 m. magas, 40 m. széles, u. n. „szénoltárt” építettem fel, szénből kirakott hármas halom formájában, a középső halmon a korona, rajta a fénycsövekbőbl kialakított eucharisztia jelvényével ékesített kettős kereszt, két majdnem 3 m magas imádkozó angyallal (Mátrai Lajos), középen a bányafolyosószerűen kialakított szénoltárral, előtte hatalmas tribün, két oldalt lobogó és füstölgő urnák.

Hogyan is zajlott le a különleges istentisztelet? Erről szóljon a Szent István Emlékév – ez adta a keretét az Eucharisztikus Kongresszusnak is – hivatalos kiadványának tudósítása: „Hatalmas reflektorok világították meg a 30000 főnyi tömeget befogadó templomteret és a tündöklő fényben úszó szénoltárt. Hangszórók irányítása mellett hangzott el a többezer főnyi népnek egyöntetű éneke, melyet a bányászzenekar kísér. Ötezer bányász bányalámpással a kezében szalamander vonulásban kísérte a legméltóságosabb oltáriszentéseg a virágokkal teleszórt körmeneti úton, s a körmenet két oldalán lobogó fáklyákkal kezükben álltak sorfalat a bányászság frontharcosai, lövészei és leventéi. A hatalmas, emelt nagyságú emelvényen két oldalt helyezkedtek el az egyházi és világi előkelőségek, majd az est misztikus hangulatában, festői látványt nyújtva, ezer és ezer mécses kíséretében Hlond Ágoston bíboros vezetésével a szénoltárhoz megérkezett a körmenet. Itt könyörgő litánia hangzott el, majd azt követőleg dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás, a bányászok prímása hatalmas beszédben méltatta az ünnep jelentőségét, kiemelvén Krisztus kenyerének szükségességét a mindennnapi kenyér életharcában. A bíboros főpásztor után dr. Schmidt Sándor m. k. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató ünnepi beszédet mondott, amelyben korunk életszükségletének állította be a társadalmi egyensúly biztosítását, s ennek alapjaként jelölte meg, hogy a tőke és a munka közösen szolgálják egymást, mert mindketten együtt szolgálhatják csak igazságban és szeretetben az embert.”

Dorog az 1938-as hagyományokra támaszkodva egy kétesztendős programot valósít meg, és szeretne önálló rendezvénnyel bekapcsolódni a 2020. szeptember 13-20. között lebonyolítandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti eseménysorába. Ennek jelképes művészeti és helytörténeti emléke a Szénoltár. Mindezért javaslom, hogy az egyetemes katolicizmus világeseménye tiszteletére épített hajdani kegyhely kerüljön be a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár gyűjteményébe.

Dorog, 2019. január 30.

Dankó Kristóf, Dorog város főépítésze