Németh László „Tanú” című folyóiratának szakmai, helytörténeti jelentősége

Ahogy Németh László jeles kutatója, Monostori Imre – az Új Forrás hajdani főszerkesztője – írja tanulmányában: nagyon kevés példa van az ilyen írói teljesítményre. A világirodalomban Ortega Y Gasset spanyol filozófus, valamint Frantisek Salda cseh irodalomtörténész kísérletezett hasonlóval. a hazai irodalomban pedig csak Bródy Sándornak, illetve szabó Dezsőnek voltak ilyen törekvései (Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1984).

A „Tanú-korszak” az író életművének kutatói számára. Németh László monográfusa, Grezsa Ferenc is külön kötetet szentelt ennek a pályaszakasznak (Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka. Szépirodalmi Kiadó. Budapest, 1990).

Németh László pályájának ihlető forrása volt a Tanún túl is Sátorkőpuszta. Itt játszódik Kapások című esszéregénye, valamint itt keletkezett, és egyes motívumaiban felfedezhető a vidék is Cseresnyés című drámájában. VII. Gergely című drámájának bemutatóját is részben itt ünnepelte meg a birok eladásának évében, 1939-ben.

Németh László egyszemélyes folyóirata – amely 1932 és 1937 között jelent meg –a Dorog melletti Sátorkőpusztához köthető. A folyóirat a magyar irodalom történetének is az egyik kiemelkedő gondolkodói, irodalmi, kritikai teljesítménye.A sátorkői emlékeknek is nagy szerepe volt abban, hogy az író utolsó nyilvános szereplése 1970. november 16-án a dorogi Arany János Könyvtár rendezésében Dorogon volt.

Örvendetes, hogy a ma már elenyészett birtok – amelyen egy szép kúria is elhelyezkedett – emléke éppen a nagy író okán ma is elevenen él a megyei és a helyi hagyományban. Monostori Imre egy külön kismonográfiát is szentelt a témakörnek (Monostori Imre: Németh László Sátorkőpusztán. Komárom Megyei Tanács VB. Tatabánya, 1985). Önálló fejezet az író helyi kötődése Kovács Lajos Kovács Lajos dorogi irodalmi kistükrében, valamint szócikk a „Dorogi lexikon”-ban is.

A dorogi fiatalabb kutatók is foglalkoznak ezzel a szép örökséggel. A helytörténész Menyhárt Csaba a bányamunkások számára az 1930-as években tervezett kertvárossal foglalkozó tanulmányában az azzal határos Démusz-birtokot is bemutatja. A sátorkői birtoknak az író apósa, Démusz János volt a tulajdonosa. Ebben a dolgozatban is kitér a szerző a Németh László-i örökségre (Menyhárt Csaba: Zsazsazson, a bányász kertváros elképzelt modellje. In.: Dorog a városiasodás útján. Dorog és a tudományok6. Dorogi füzetek 45. Dorog Város Barátainak Egyesülete. Dorog, 2014). Berta Lourdes a Zrínyi iskola tanulója a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája című országos vetélkedő döntőjében kiemelt I. díjat nyert kutatásmódszertan kategóriában ebben a témakörben (Berta Lourdes: Ami az álomban valóság, a valóságban csak álom (A sátorkőpusztai élményvilág tükröződése Németh László író műveiben) In.: Dorogi értékek nyomában 25. (Szerk.: Kovács Lajos) Zrínyi Ilona Általános Iskola. Dorog, 2015).

Német László rendkívül sokoldalú és kiemelkedő jelentőségű életművének erős helyi kötődései okán javasolható A Tanú című folyóirat a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba.

Dorog, 2019. január 27.

Dankó József helytörténeti kutató