A Wekerle-telep megálmodójának dorogi épületei

Fleischl Róbert építészmérnök a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja már 1891-től komoly megbízásokat teljesített: fővárosi posta- és távíró kísérleti állomása, Unió Biztosító Rt. székháza, bérházak, egyéb középületek. Később a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. főépítésze lett: ő tervezte a milléniumi ünnepségekre a cég pavilonját, a petrozsényi bányatiszti kaszinó épületét többek között.

Munkásságának kiemelkedő mozzanata volt, hogy az ő javaslatára fogadja el Wekerle Sándor miniszterelnök, a később Wekerle-telepnek hívott munkáslakótelep tervét, amely Európában is páratlan színvonalon valósította meg célját: emberi léptékű, igényes építészeti megoldásokkal kialakítani egy organikus városrészt, amely vonzani képes a vidékről a fővárosba érkező munkások tömegeit. Fleischl készítette el a kertváros megépítésére kiírt pályázat előterjesztését is 1908-ban. Díjat is nyert típusterveivel. Az 1935-ig megépült 4412 lakásból mintegy 250-et Fleischl tervei szerint építettek meg.

Dorogon az otthon téren áll Fleischl egyek legimpozánsabb épülete, a klaszicizáló Munkásotthon, a mai József Attila Művelődési Ház. 1923-ban volt az alapkő letétele, majd 1929-ben – már a tervező nem élhette meg – volt az avató ünnepség. 1935-ben készült el a színházterem falain a különleges művészeti értéket képviselő Haranghy Jenő szekkósorozatával a szén keletkezéséről, a szénbányászat történetéről. 1939-ben moziterem is létesült az épület pincerészében Gáthy Zoltán tervei szerint. Fontos művészeti értéke még az épületnek Furlán Ferenc 1981-ben készült üvegablaka, amely a lépcsőházat díszíti. 2007-ben Nagy Henriette tervei alapján az épület korszerűsödött – liftet is kapott -, valamint külseje eredeti szépségében megújult. 2021-ben a régi mozihelyiségben kialakított korszerű tekepályát, amely a nagy hagyományú dorogi sportágnak ad méltó helyet. Az épületnek máig meghökkentő a grandiozitása. A főhomlokzat hatalmas jón oszlopainak sarokvolutái olyan magasról tekintenek le, mintha csak a Nemzeti Múzeum építőelemei lennének. Ez a méltóságos nagyság egyrészt jól mutatja a megrendelő, dr. Schmidt Sándor fölfogását a kultúráról. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, egy valóban megépült grandiózus rendszernek, a 30-as évekre Kesztölctől Tokodig, az Auguszta-teleptől Annavölgyig megépült munkásotthonok hálózatának a központi épülete volt a dorogi, egyben egy jól szervezett intézményrendszernek a csúcsán állt.

Nagyszerűen mutatja be Fleischl Róbert alaposságát Gáthy Zoltán a dorogi bányaüzem építésze, aki naplójában saját lakása bővítéséről így ír: „ És megnagyobbítottam végre saját lakásunkat is  -, némi izgalmakkal! Egy szoba és fürdőszoba bővítésről volt szó, s a tervet a Salgó központi építészének, az öreg Fleischl bácsinak kellett jóváhagynia. Áldott jó ember volt s rögtön ajánlotta „ hát kell még egy kis veranda is, és manzardtetőt csinálunk, s ott elhelyezünk egy kis studiót, és egy cselédszobát.” Az épületbővítés így is készült el. A bányaigazgató éppen szabadságon volt, s hazatértekor meglepődve látta – a Kaszinó közelében, a fő közlekedési úton – a frissen cserepezett úl manzardtetőt, pedig az egész építkezésnek „suba alatt” kellett volna elkészülni! Mit tehettem? Egy éjjel kormos festékkel bemeszeltem az új cserepezést. Hát nagyobb baj nem lett belőle – a fő, hogy mst már tűrhető lakásunk volt.”

Fleischl Róbert egy építész dinasztia megalapítója is volt, hiszen mindkét gyermeke a szakmában maradt, és munkásságuk során hűek maradtak a szénbányászathoz is. Fleischl Gyula (1904-1976) és Fleischl Etelka (1905-1976) közös műve volt a korszak egyik egyedi modernista épülete a Margitszigeten épült csónakház, amely a Salgó Rt. megrendelésére készült. A második világháború után édesapjuk szellemében sok egyéb mellett építettek munkáslakásokat elsősorban Tatabányán (Ságvári Endre-lakótelep) többször is a kor vezető építészével, Major Mátéval társtervezőként.

Fleischl Róbertnek és gyermekeinek munkássága ma is velük élő – nem túlzás talán – felbecsülhetetlen értéke Dorog, Tatabánya, de az egyetemes magyar építészet történetének is. Azért is fontos méltó módon emlékezni rájuk, mivel néhány szakmai fórumot leszámítva ma már alig esik szó róluk, különösen vidéki teljesítményükről. A helyi és a megyei értéktárba kerülésük szakmailag tökéletesen indokolt.

Dorog, 2021. október 6.

Dankó Kristóf, Dorog város főépítésze

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája

• Gottark Tibor: A Fleischl dinasztia: építészek a bányászokért. építészfórum.hu (letöltve: 2022. okt. 6.)
• Dankó Kristóf-Kovács Lajos: Dorog védett építészeti alkotásai. Dorog Város Önkormányzata. 2014
• Ezredvégi visszatekintés a kultúra dorogi intézményeire. Dorogi Füzetek 21. DVBE 1999
• Gáthy Zoltán: Életem – Munkáim. Dorogi Füzetek 53. DVBE. 2017
• Fleischl Róbert: Munkáslakások és a kispesti munkáslakótelep. Arcanum Digitális Tudománytára (letöltve: 2022. október 4.)
• Kovács Lajos: A művészetpártoló Schmidt Sándor. Limes 2013.5
• Dorogi lexikon. Szerk.: Solymár Judit és Kovács Lajos. Dorog Város Önkormányzata és DVBE. 2008