„A Zsigmondyak a tudomány szolgálatában

Szakmai ajánlás megyei értéktárba kerüléshez

A dorogi szénmedence annavölgyi üzemét vezető Zsigmondy Vilmos bányamérnök és családja tudományos teljesítményével különleges helyet vívott ki magának a magyar tudomány történetében.

Zsigmondy Vilmos (1821-1882) a selmeci Bányászati Akadémián végzett. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt. Olmütz várbörtönébe zárták. Mivel kincstári szolgálatba nem léphetett szabadulása után sem Sándor Móric annavölgyi bányájához szerződött. Gyakorlati feladatainak megoldása mellett folyamatosan foglalkozott geológiai, hidrológiai tudományos problémákkal. Nem véletlenül mintázta részben róla Jókai Mór Berend Iván alakját Fekete gyémántok című regényében. Budapestre kerülve sem szakad el a dorogi szénmedencétől: sokat tesz a vasútvonal megépítéséért. Nemzetközi hírűvé hidrológiai munkássága tette. Harkányban, majd Budapesten a Margitszigeten, majd a Városligetben végzett fúrást, és fakasztott termál- illetve gyógyvizeket megteremtve többek között a később világhírűvé váló Széchenyi Gyógyfürdő alapjait. Tevékenysége elismeréseképpen megkapta a Francia Becsületrend lovagkeresztjét is.

Vilmos bátyja, Zsigmondy Adolf (1816-1880) Pesten és Bécsben végzett orvosi tanulmányokat. A bécsi egyetemen lett a fogászat magántanára. Elsők között alkalmazta Európában az éternarkózist. Bevezette a fogséma keresztjelzését. Úttörő tanulmányt írt a fogak érintkezési felszínének kopásáról.

Adolf fia, Vilmos unokaöccse volt Zsigmondy Emil (1861-1885) ugyancsak orvosnak tanult Bécsben. Fiatalon magával ragadta az Alpokban a hegymászás szenvedélye. Több 3000 méternél nagyobb csúcsot ő mászott meg elsőnek. Több földrajzi név őrzi az emlékét az Alpokban. Az elsőnek megmászott Feldkopfból lett a Zsigmondy-spitze, Meije-hegyén található a Zsigmondy-csorba és torony, a Dolomitokban a Sexteni-hegycsoportban a Zsigmondy-gerinc. Két könyvet is irt: „Az Alpok veszélyi és az „Alpesi kalandozások” is nagy siker volt. Ezeknek a kalandozásoknak lett az áldozata igen fiatalon.

Ugyancsak Adolf fia volt Zsigmondy Richárd (1865-1929). Egyetemi tanulmányait Bécsben majd Münchenben végezte. 1889-ben doktorált szerves kémiából. Berlinben még fizikát tanult, majd Grazban lett magántanár. Fontos állomás lett pályáján Léna, ahol a Schott üveggyárban foglalkozott először a kolloid oldatokkal. Kutatásait később saját laboratóriumában, majd a Göttengeni Egyetem professzoraként is folytatta. Az 1925. évi kémial Nobel-díjat a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért kapta.

A család másik ágán volt Vilmos unokaöccse Zsigmondy Béla (1848-1916) aki továbbvitte nagybátyja artézi kutak feltárásával foglalkozó cégét, és nemzetközivé bővítette annak tevékenységét. Az alföldi artézi kutak feltárása mellett fúrt a Bécs melletti Schwechatban, Altenburgban, még az olaszországi Ferreraban is. Később hidak építésével is foglalkozott cége. A céget még továbbvitte az ő unokaöccse Zsigmondy Dezső, aki cégével még a 2. világháborús károk felszámolásában is jelentős szerepet játszott.

A Zsigmondy család a tudományos és műszaki kreativitás területén a magyar kultúra területén. Dorog nagy büszkesége Zsigmondy Vilmos, akinek a nevét a város gimnáziuma és egy lakótelep is őrzi. A lakótelepen áll szobra is. Sose felejtette el Annavölgyet, Dorogot: sokat tett Hantken Miksával együtt később is a dorogi bányák fejlesztéséért.

Kelt: Dorog, 2020. február 10.

Dankó József, helytörténeti kutató

Bibliográfia:

Dorogi lexikon. Második, javított kiadás. Szerk.: Solymár Judit-Kovács Lajos. Dorog, 2008

Farsang Nikolett: A tehetség kibontakozása a Zsigmondy családban.

Dorogi értékek nyomában 15

Kmety István: Szénbányászat Dorogon. Dorogi Füzetek 17. DVBE. Dorog, 1999.

Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében. 1781-1981 Dorogi Szénbányák Vállalat, 1981

Harkay P: A Zsigmondy név a Földön és a Holdon

Föld és Ég 1971.5

Kövess Gyula: Zsigmondy Vilmos. Dolgozók Lapja 1979. április 15.

Luis Trenker: Der neue stil: Fürerlos. In.: Luis Trenker: Bergvelt-Wundervelt (évszám nélkül)

Kedves Olvasóink!

Figyelmükbe ajánljuk a könyvtárunkban elérhető ARCANUM adatbázist.

Az ARCANUM Digitális Tudománytára könyvtárunk által előfizetett, Interneten keresztül hozzáférhető, folyamatosan bővülő számítógépes adatbázis, amely kétrétegű PDF-eket és keresőprogramot tartalmaz. Az adatbázis jellemzően folyóiratokat, évkönyveket, periodikumokat, lexikonokat, családtörténeti-, helytörténeti-, hungarológia kiadványokat és könyveket tartalmaz.

A könyvtári számítógépeken kereshet, böngészhet, letölthet a tartalmakból.

Komárom-Esztergom megye napilapja 1952-2022. év között érhető el.