Bona Gábor hadtörténész munkássága

A címben idézett megfogalmazás Hermann Róberttől származik, aki a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztőjeként egy külön számban tisztelgett elődjének 75. születésnapján 2023-ban.  Hogy mit is jelent ez az arculat megjelenítés egy hadsereg esetében, arra a választ a kutató egészen páratlanul teljes szakmai teljesítménye adja meg.

Bona Gábor 1948. - micsoda előjel – december 13-án született Budapesten.  Pécsett töltött gyermekkor után a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd a Hadtörténeti Intézetben helyezkedett el, itt végzett kutatómunkát az 1848-49-es szabadságharc témakörében. 1978-ban doktorált, majd 1986-ban a kandidátusi fokozatot is megszerezte. Már 1983-ban közzéteszi kutatásainak első nagy összegzését Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban címmel. Már az életrajzok szintjén bátran újraértékeli történelmünk e dicső fejezete főszereplőinek pályaképeit. Sikerére jellemző, hogy már 1987-ben megjelent a tanulmány második, bővített kiadása. Közben megjelenik átfogó dolgozata a szabadságharc teljes hadi eseményének bemutatásával és azzal az új megközelítéssel, amelyet már életrajzaiban is megfigyelhettünk: Magyarország hadtörténete I. kötet 1984. Életrajzi összefoglalóinak folytatásaként 1988-ban megjelenik újabb biográfia gyűjteménye a következő hivatásos szint bemutatásával: Kossuth Lajos kapitányai. A következő tíz év munkája nyomán pedig napvilágot lát a kutatásait teljes körűvé tevő újabb nagy összefoglalás három kötetben: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-49-es szabadságharcban.  Bona Gábor munkásságának eme grandiózus fő vonulatáról írja a címben már idézett Hermann Róbert: „Más, nálunk boldogabb történetű és jobban eleresztett országokban egy ilyen sziszifuszi munkára kutatócsoportok alakulnak, több évtizedes projekteket hoznak létre – hazánkban mindezt egyetlen ember végezte el.” (Hermann Róbert: Bona Gábor köszöntése. Hadtörténelmi Közlemények 2023. 4. szám)

Számtalan tudományos feladatot vállalt el publikációs és szerkesztői feladatain túl is: konferenciák szervezője és előadója, televíziós filmsorozatok szervezője és szereplője kutatási területén.  1987 és 1992 között a Bécsi Állandó Hadilevéltári Kirendeltségén dolgozott. 1991 és 2005 között a Hadtörténeti Intézet igazgatója. 1997 és 205 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt óraadó, majd 2002-től a Miskolci Egyetem Magyar Történelem Tanszékének docense, 2007-től tanszékvezetője. Tagja volt az MTA Történelemtudományi Bizottságának, valamint a Magyar Hadtörténészek Nemzeti Bizottságának.

1972-ben házasságkötése után költözött Dorogra, ahol azonnal bekapcsolódott a település kulturális és közéletébe. 1975-től két évig tanácstag volt. 1988-tól tagja volt Dorog Város Barátai Egyesületének. A 90-es években előadás sorozatot vállalt minden március 15-e közeledtével nagy érdeklődés mellett. Beszét Kossuthról, Petőfiről, Mészáros Lázárról, Esztergomról, Komáromról, a helyi hősökről, külön előadást szentelt a tavaszi hadjáratnak és benne Görgey szerepének. 1994 és 2002 között Dorog Város Kulturális Közalapítványának kuratóriumi elnöke. 1998-ban – a szabadságharc 150. évfordulóján – nagyszabású történelmi konferenciát szervezett Dorog jeles helyi ünnepén, a Megbékélés Napján.

Dr. Bona Gábor hamvait 2026. július 11-én katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomba a dorogi temetőben. Munkásságának hátrahagyott eredményei kikerülhetetlen forrásai a mai kutatók számára, lokálpatriotizmusa a helyi elkötelezettséget is fontosnak tartó emberség szép példája.

Dorog, 2026. szeptember 15.

Dankó József helytörténeti kutató

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Kiemelkedő tudományos munkássága: könyvei teljes képet adnak az 1848-49-es szabadságharc hadseregének tiszti állományáról. Méltatói kiemelik azt az új szemléletet, amelyet nagy ívű történeti áttekintése is képvisel (Magyarország hadtörténete): elszakadás az aktuálpolitikai felhangoktól, a katonai tehetség valódi értékeinek bemutatása. Mély érzelmi elkötelezettséggel végzett tudományos munkásságának eredményeit széles körben tudta bemutatni: konferenciák, előadások, egyetemi tanszékek, folyóiratok fórumain jelentkezett rendszeresen. Komoly szerepet vállalt Dorogon is példát adva közéleti elkötelezettségéről is. Munkásságáért Pro Urbe Díjat, valamint a Dorogiak Dorogért Emlékplakett kitüntetést is megkapta.