Múltunk megpróbáltatásait sikeres jelenné változtatni:
Dorog testvértelepülései
Dorog az 1989-es rendszerváltás után létrejött külső kapcsolatrendszere két nagy történelmi kataklizmánkat idézi. Egyrészt az 1920-as trianoni békeszerződés súlyos emlékeit igyekszik tompítani azzal, hogy kapcsolatokat ápol az elszakított országrészek magyarlakta közösségeivel, bennük az ott élő más népcsoportokkal is. A felvidéki Zsére és az erdélyi Felsőboldogfalva reprezentálja ezeket. Másrészt a sok dorogi számára különösen szomorú 1947-es kitelepítési hullámra is igyekezett reagálni a kapcsolatfelvétel a két német várossal: a nyugat-németországi Wendlingen am Neckarral és a keleti Marienberggel. A történelmi megemlékezéseken túl – konferenciák, ünnepségek, évfordulós kiadványok – igyekezett a kapcsolatrendszert úgy dinamizálni, hogy az valamennyi település hasznára legyen mind kulturális, mind településfejlesztési szempontból.
A Stuttgart melletti kisvárosban 1945 után egész kis kolónia alakult ki főként az amerikai hadifoglyokból. Kiemelkedő alakja volt a csoportosulásnak Lencsés Sándor, aki a helyi képviselő-testületnek is tagja lett. Sokat tett a két település együttműködéséért. Munkásságát fia, Alexander Lencsés folytatta, aki elnöke lett a Wendlingen-Dorog Baráti egyesületnek 1994-ben. Még abban az évben Dorogon is megalakult egy az ügyet támogató civil szervezet Szalai Ferenc vezetésével. A két szervezet sokat tett a kapcsolatok elmélyítéséért: egymás ünnepeinek meglátogatása, diákcsere lebonyolítása, művészek kölcsönös bemutatása. 1997. május 17-én a „Megbékélés Napja” keretében vált hivatalossá a partnertelepülési kapcsolat. A következő évben a két polgármester – Andreas Hesky és dr. Tittmann János – a német városban is megerősítette aláírásával a szerződést.
A megalakulás óta évről évre tartalmas kulturális kapcsolatok bontakoztak ki a két település között. Ennek a motorja továbbra is a két civil szervezet maradt, kiemelkedő szerepet játszott ebben Alexander Lencsés, aki különösen a dorogi kórház, a templom, az iskolák anyagi és eszközökben megvalósuló támogatásának megszervezésével végzett felbecsülhetetlen munkát. Mellettük kiemelkedő a szerepe Lencsés Lajosnak is, aki a család zenei tehetségét vitte magával Németországba, és vitte egészen a világhírig. A város zenetörténetéről autentikus könyvet írt, Stuttgartban pedig zenei pályáját méltató könyv jelent meg róla példázva az igazi tehetség határtalanságát.
A szlovákiai Zoboralján, Nyitra mellett található többségében magyarlakta falu már 1993-ban képviseltette magát Dorogon a Megbékélés Napja rendezvényén. Ennek előkészítésében jelentős szerepet játszott a jelentős felvidéki kapcsolatokkal rendelkező Pécsi L. Dániel jelképtervező, aki a dorogi rendezvénynek is főszervezője volt. A következő évben dorogi segítséggel elkészült Gonda György alkotása, a Reménység Emlékműve Zsérén. A nemzeti kultúrkincsnek is részét képezi a falu, hiszen itt gyűjtötte Kodály Zoltán a Háry János című művében is felcsendülő „A jó lovas katonának” című népdalt. A kulturális kapcsolatok szorosra fűzésének elemeként 1997 és 2004 között nyaranta együtt táboroztak Pilismaróton a Zrínyi iskola Kincskereső Alkotótáborában.
A partnerkapcsolatok hivatalos aláírására 1998 szeptemberében került sor Gál László és dr. Tittmann János polgármesterek részéről. A kapcsolatok történetének kiemelkedő eseménye volt a 2007. december 16-ai közös koncert. Az ötlet Kovács Lajos igazgató úrtól származott, aki egy külön kötetet is szentelt az eseménynek „A zsérei folklór aranykönyve a Kodály-évben” címmel kiadvány sorozatában, a Dorogi Füzetekben. A zsérei kórus Simek Viktor vezetésével, valamint a Zrínyi iskola kórusa Kovácsné Fódi Krisztina vezényletével délelőtt a zoboralji településen, este pedig a dorogi templomban adott nagy sikerű karácsonyi hangversenyt. Azóta is egymás ünnepeinek kölcsönös látogatása, közös fejlesztési projektek, kulturális csereprogramok töltik meg tartalommal a két település viszonyát.
1947-ben a kitelepített dorogiak a legtöbben a szászországi Marienbergben leltek új otthonra. Az eleve embertelen intézkedés azért is volt különösen érthetetlen és megmagyarázhatatlan a dorogiakkal szemben, mivel 1944-ben a németajkúak egy helyi csoportja a belügyminiszterhez írott levélben állt ki magyarsága mellett hűségnyilatkozatot téve a szülőföld iránt. A későbbi évtizedekben új hazájukba lassan beilleszkedő dorogiak számára – a családi kötődések miatt – megmaradtak kapcsolataik régi otthonukkal. Ezek a kapcsolatok az új évszázad elejére hivatalossá erősödtek. Ennek előkészítésében vezető szerepet játszott Puchner Ferenc főépítész, akinek családja maga is érintett volt a kitelepítésben. 2002 novemberében járt először hivatalos marienbergi delegáció Dorogon. Ezt a látogatást viszonozta a következő év áprilisában a dorogi küldöttség a Drezda közelében fekvő, bányászhagyományait őrző, festői városban.
A partnerkapcsolati szerződést 2009. május 16-án a dorogi Európa Nap – Párbeszéd Napja írta alá a két polgármester, Thomas Wittig és dr. Tittmann János. Ugyanezen év október 3-án Marienbergben erősítették meg a dokumentumot a városvezetők. Ebben elkötelezte magát a két település kapcsolataik fejlesztése mellett a barátság és megértés szellemében. Azt is megfogalmazták a szerződésben, hogy hozzájárulnak a két ország szoros partnerségéhez, Európa egységéhez. Mindennek egyik szép, kézzelfogható példája a Dorog városa által kiadott kétnyelvű dokumentumkötet, amely Emlékezés – Erinnerung 70 címmel jelent meg Szabó-Berghauer Zoltán szerkesztésében 2017-ben.
2013-ban Belecz Lászlónak, Dorog Város Barátai Egyesület vezetőségi tagjának előkészítő munkája nyomán már az Európa Nap májusi programján részt vett Felsőboldogfalva küldöttsége annak előkészítése céljából, hogy partnerkapcsolatot hozzon létre Doroggal. Az Erdélyben, Székelyudvarhely mellett található település további tíz faluval alkot közös önkormányzatot: Árvafalva, Bikafalva, Farcád, Hodgya, Ocfalva, Patakfalva, Sándortelke, Sükő, Telekfalva, Székelylengyelfalva. Utóbbi a „legnagyobb székely”-nek is nevezett Orbán Balázsnak, a jeles néprajzkutatónak a szülőhelye. A sok egyéb kultúrkinccsel is rendelkező település igazán alkalmas partnernek ígérkezett. Még abban az évben, augusztus 17-én a székelyföldi faluban írta alá a partnerkapcsolatokat rögzítő dokumentumot Sándor József és dr. Tittmann János polgármester.
Felsőboldogfalva nevét a Boldogságos Szűzről kapta, lakossága a teljes önkormányzatot figyelembe véve 3000 fő, 98%-ban magyar anyanyelvű. A következő években gazdag programmal váltakozó helyszínnel ünnepelte a Magyar Kultúra Napját a két közösség. Olyan eseményre került sor 2016 májusában mindhárom ország érintett településeit összekapcsolta egy fontos ügy szolgálatában: a dorogi Európa Napon dorogi kezdeményezésre Wendlingen Felsőboldogfalvának ajándékozott egy tűoltósági csapatszállító járművet, amely igen komoly segítséget jelentett a 11 falut összefogó település együttesnek. 2017 júniusában pedig Felsőboldogfalván a templom felújítását támogatta Dorog, egyben emlékezetes zarándoklatot tett a küldöttség Európa egyik legnagyobb szabású katolikus rendezvényére, a csiksomlyói passióra.
A több mint negyed százada első lépéseit megtevő partnerkapcsolati rendszer annyi értéket közvetített három ország öt települése vonatkozásában, hogy méltóvá vált a telepélési értéktárba kerülésre is.
Dorog. 2025. február 10.
Dankó József, a Települési Értéktár Bizottság tagja
Legutóbbi hozzászólások