Milyen színű a valószínű?

„Milyen színű a valószínű?” – teszi fel a nem magától értetődő kérdést a dorogi születésű Keszthelyi Gabriella könyvének címében, s aki élőben szeretett volna válaszokat kapni, meghallgathatta a különleges beszélgetést október 9-én, pénteken a könyvtárban. Hogy a könyvborító sugallta kék, zöld vagy türkiz, sőt mindenféle árnyalatú lehet a valószínű, azt gazdag, sokszínű kultúrtörténeti előzményei is mutatják, illetve az, hogy a modern valószínűségszámítás szinte bárminek az előfordulási esélyeit képes papírra vetni. A BME Sztochasztika tanszéken tanító matematikus azért szánta magát egy hiánypótló, ismeretterjesztő könyv megírására, mert tapasztalatai szerint a villamosmérnök hallgatóktól kezdve a matematikusokon át a laikusokig mindenki számára ingoványos terepnek számít a valószínűségszámítás. A kötet rengeteg fogalmat tárgyal, és még külön fogalomtárban is példákkal illusztrálja azokat, valamint a témával kapcsolatban sok félreértésre rávilágít. Ilyenek a valószínűségszámításba kevert „igazságérzet”, az univerzum „kárpótlása”, a jó és rossz dolgok egyensúlyának vágya, a „képzelt” szabályosság, a nagy számok törvénye, és egyéb rossz beidegződések. S bár ezek köszönőviszonyban sincsenek a kritikai gondolkodással és a leíró matematikával, a szerző küldetése mégis arra irányul, hogy kevesebb legyen a félreértés. Miért? Ez a gondolkodás az intuitív képességeket fejleszti az emberben, így a kritikus helyzetekben gyorsabb és jobb döntéseket hozhat. A statisztika világa, az összeesküvés-elméletek mellett az is szóba került, hogy érdemes-e lottózni. Akit a válaszok és ez a téma érdekel, szívből ajánljuk Keszthelyi Gabriella olvasmányos kötetét, mely rendkívül lendületes, szórakoztató, humorral átitatott stílusban íródott, és képes a matematika világát közelebb hozni a hétköznapjainkhoz.

Dorog, 2026. október 12.

szerző: Szabó-Berghauer Zoltán