Tábori Kincskereső

1984 nyarán indult a Komárom-Esztergom Megyei Kincskereső Alkotótábor munkája, amely a megye kulturálisan hátrányos helyzetű kistelepülései felső tagozatos tanulóinak tehetséggondozását vállalta fel. Az alkotásra ösztönzést középpontba állító táborsorozat pedagógiai törekvéseiben két fő forrásból táplálkozott.

Elsősorban a szegedi Országos Kincskereső Alkotótábor és folyóiratának megyei változata kívánt lenni. Azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy tematikájául a gazdag múlttal és pezsgő kulturális élettel bíró városunkat, Esztergomot állította a középpontba, valamint a szépirodalmi megközelítés mellett egyéb megismerési formákat is bekapcsolt a pedagógiai folyamatba. Ennek a törekvésnek fő képviselője a tábor szervezője, Kovács Lajos dorogi pedagógus, aki ekkor a Kincskeresőnek gyakran publikáló szerkesztője, többkötetes író volt. A 7 évet megélt táborsorozat során a tanulók szépíró, riporter, színjátszó, illusztrátor szakcsoportokba jelentkezhettek, és ezekben a sajátos eszközeikkel dolgozhatták fel Esztergom kulturális kincseit, majd a harmadik tábortól kezdve már egy-egy korszak eseményeinek is nyomába eredhettek a megismerés sokoldalú formáit gyakorolva a képességfejlesztés jegyében.

A másik fő ösztönző pedagógiai forrás a Zsolnai József és munkatársai által kidolgozott „Nyelvi, irodalmi és kommunikációs program”, illetve az ennek egész iskolára kidolgozott „Értékközvetítő és képességfejlesztő program” volt, amelyek központi elemüknek tekintették a pedagógiai alkotástan fogalmát és gyakorlatát. A szakcsoportvezetők többsége a NYIK és az ÉKP programjában dolgozott saját iskolájában.

A tábor gyakorlata volt, hogy a múzeumlátogatásokon, terepbejárásokon, kirándulásokon, előadások meghallgatásával megismert településtörténeti értékeket, eseményeket, érdekességeket a szakcsoportok a saját műfajaikban feldolgozták egyéni, illetve csoportmunkában. A szépírók mondákban, versekben, novellákban, nem ritkán paródiákban fogalmazták meg mondanivalójukat. A riporterek a megismert tényekből ismertetéseket, riportokat, interjúkat szerkesztettek. Az illusztrációk tematikailag illeszkedve rajzokat, grafikákat, karikatúrákat, linómetszeteket készítettek. A színjátszók a témakörhöz illeszkedő drámarészleteket, rögtönzéseket, paródiákat, esetleg irodalmi összeállításokat tanultak meg és adtak elő a tábor utolsó napján a meghívott szülők és tábor közönsége előtt.

Az elkészült írások, illusztrációk folyamatosan kerültek ki a faliújságra, majd a Pedagógiai Intézet nyomdájában folyóirat alakban is megjelentek a 32-től 70 oldalig terjedő füzetek évről-évre: Tábori Kincskereső 1-7. (1984-1990). Az első két számban Esztergom legfőbb kultúrtörténeti nevezetességei – Várhegy, Bazilika, Babits-ház, Levéltár – jelennek meg, majd a harmadik számtól egy-egy korszak válik szerkesztési elvvé: a XIX. század forrongó világa; a kora középkor (Kincskereső Képes Krónika); a reneszánsz termékeny időszaka; a pusztító török kor és az azt követő újjászületés; végül pedig a két végpont: sz őskor, ókor emlékei valamint a közelmúlt világa adja a tematikát egy-egy számban.  Mindig voltak jeles vendégek, akik interjút adtak, portrék készültek róluk: Nemere István regényíró, Bona Gábor hadtörténész, Pifkó Péter levéltáros, Horváth István régész, Lengyel Dénes mondagyűjtő, Pécsi L. Dániel és Pintér László múzeumi mérnökök, Wágenhoffer Vilmos helytörténész többek között. A kincskeresők meglátogatták egy kirándulás keretében Hegedűs Géza írót is visegrádi nyaralójában. Az illusztrátorok címlapokkal, képregényekkel, mellékleteken esztergomi utcaképpel, paródiasorozat karikatúráival is kitűntek Földes Vilmosnak, a jeles karikaturistának a mentorálásával. A színjátszók előadásának a nyomait a nyomtatásban színlapok, drámarészletek, irodalmi összeállítások jelzik.

A táborsorozat ösztönzően hatott további pedagógiai innovációkra a tanulói kreativitás jegyében: Hírharang dorogi tehetséggondozó szakkör és negyedéves periodika (1984-2000); a Zrínyi Iskola Tehetséggondozó Alkotótábora és kiadványa: Dorogi Értékek Nyomában 1-27. (1991-2017); Otthontól hazáig. Feladat- és szöveggyűjtemény a társadalmi ismeretek tanításához I-II. kötet.

A tábor pedagógiai tanulságait Kovács Lajos és Dankó József több szakmai folyóiratban, illetve tanulmánykötetben fogalmazta meg (Köznevelés, Olvasó Nép, Történelempedagógiai Füzetek; Történelempedagógiai műhelytanulmányok, Az etikatanítás gyakorlata, Pedagógián innen és túl). A tartalmi eredmény önmagában is figyelemre méltó: a Tábori Kincskereső hét füzete szinte teljes összefoglalását adja Esztergom kultúrtörténetének – a szerkesztő összefoglalásain túl csupa gyermekproduktumot közkinccsé téve.

Dorog, 2023. február 20.

Dankó József helytörténeti kutató