Gáldi Ernő | Gáthy Zoltán Városi Könyvtár

100 éves lenne Gáldi Ernő

Gáldi Ernő zenetanár, karnagy születésének 100. évfordulójára emlékezünk május 20-án.

A II. világháború után, 1946-ban került Annavölgyre, ahol mindössze 24 évesen lett a helyi Bányász Fúvós Zenekar vezetője. Munkássága során kezdeményezte a fiatalok színvonalas zeneoktatását. Célul tűzte ki a repertoár bővítését, nevéhez számos új zenemű kötődik, melynek kottáit ő maga írta.

Családjával 1956-ban költöztek Dorogra, 1960-tól pedig édesapja, Gáldi Ferenc nyugállományba vonulásával a Dorogi Bányász Zenekar és az Erkel Ferenc Zeneiskola élére került. Igazgatói pozíciója mellett az annavölgyi zenekarral járó teendőit már nem tudta ellátni, azonban később a zenekar felkérésére visszatért, 1976-tól az 1980-as évek végéig segítette a muzsikusokat.[1]A dorogi zenei élet vezetőjeként nemcsak folytatta, de meg is újította apja örökségét. Gáldi részt vett a zenekari műsor kialakításában, a munkába bevonta az iskola zenetanárait is, ezzel erősítette az együttműködést az együttes és az iskola között.[2]

Gáldi Ernő

1922. május 20.–2000. december 28.

Kortársai kiemelték Gáldi Ernő zeneszeretetét, előadói és zeneírói tehetségét. Ifj. Lencsés Lajos a következőket fogalmazta meg zenésztársáról: „Apja segítségével lett muzsikus, de mint utódja a zenekarban egy egészen más úton járt és kellett járnia. Öntudatos, célratörő egyéniség volt, merőben más, mint apja. Műsorpolitikája új művek tömkelegét hozta, olyan kitűnő vendégművészek léptek fel a városban, amelyekről álmodni se mert volna senki. A próbákon, hangversenyeken mindig szembeötlött gyönyörű, nemes tartása, szép arcvonásai, a testhez képest nagy fej, korán őszülő haj – valami titokzatos erő, a gondolatok, a zsenialitás fehérre változtatta a hajszínét. Volt benne egy láng, amit vitt magával, vitte az átirataiban, vitte munkatempójában, ez volt benne a féktelen nevetéseiben ugyanúgy, mint a türelmetlenül szívott cigarettákban.”[3]

Munkássága utolsó periódusában ismét Annavölgyön dolgozott, nevéhez fűződik a sárisápi és az annavölgyi zenekar egyesítése 1979-ben. A két együttes néhány évnyi közös munkát követően szétvált, miután Gáldi az egészségi állapotának romlása miatt visszavonult. Hosszan tartó betegséget követően 2000 végén hunyt el Mátraházán, a tüdőszanatóriumban.

Szerző: Gábor Kitti, helytörténeti munkatárs

Hivatkozások:

[1] Izsó János – Kollár Attila – Zsákovics Ferencné: Annavölgyi Bányász Fúvószenekar 1889-2011

http://annavolgy.hu/index.html

[2] Fódi János: Dorog város zenei életének története. Dorogi füzetek 7. 12. old.

[3] Lencsés Lajos: A zene és Dorog. Dorog Város Önkormányzata, 2015, 60. old.