Az „Üzenetek a múltból” című mesélős kötetbemutató alkalmából Grecsó Krisztián beszélt legfrissebb könyvének keletkezéséről, az évekig tartó családfakutatásról, a könyv borítótervéről – melyet egy parasztházban lévő régi viaszosvászon asztalterítő ihletett –, valamint az emlékezésről és a veszteségek feldolgozásáról. A személyes családtörténet először az egyik korai regényében, a Mellettem elférsz című művében jelenik meg, ahol a generációkon megjelenő minták, ismétlődő sorsok motívuma már erősen meghatározza a cselekmény alakulását. Az író új könyvében visszatér ehhez a műfajhoz. Eredetileg terápiás szándékkal vetette papírra a családi emlékeket, azzal a céllal, hogy segítsék a gyászfeldolgozásban. Az Apám üzent műfaját tekintve fiktív családregény, szereplői valós személyek, cselekménye megtörtént eseményeken alapul, a történet mégis az írói fantázia szüleménye. A kötet központi alakja Ignác, a szerző közel húsz éve elhunyt édesapja, azonban mellette a férfi felmenők és a család nőtagjai is hangsúlyosan jelen vannak. A több évtizedet felölelő történetben váltja egymást a múlt és jelen, az olvasó megismerkedhet a 20. századi magyar falusi parasztélettel, miközben az elbeszélő az ezredforduló éveiből reflektál vissza a családi sorsokra. Az Apám üzent egyéni családfakutatásra inspirálja olvasóit, felhívja a figyelmet a személyes emlékek ápolására, megőrzésére.

Grecsó Krisztián a családi anekdotáit egy-egy felolvasással színesítette, az előadás záró részében pedig reagált a közönség kérdéseire, és az érdeklődők számára dedikálta új regényét.
 

Szerző: Gábor Kitti
helyismereti könyvtáros