A 100 esztendős Dorogi Ipartestület
Szakmai összefoglaló
A Dorogi Ipartestület 1923. november 18-án alakult meg az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után kialakult áldatlan helyzetre adott országot, nemzetet, gazdaságot újjáépítés megoldásra adott lehetőség kihasználására. Ez a lehetőség az 1922. XVII. számú törvénnyel nyílt meg a Dorog és környéke iparosai és kereskedői előtt. Az 1918 előtt meglévő 443 ipartestületből 1921-re csak 235 helyen maradt meg az akkori Magyarország területén. Esztergom Vármegyében pedig egy helyen, Esztergomban. Mivel az 1886-ban megalakult ipartestületekből megyénkben Esztergom mellett csak Párkányban létesült ilyen szervezet az pedig Csehszlovákiához került, ezt a hiányt kellett pótolni.
Erre Dorogon 1923. november 18-án került sor.
Alapítók vezetői:
Eggenhofer Jenő vezérigazgató – 1924-25 elnök
Reviczky Elemér főszolgabíró
- 514 fő iparos
- 980 fő segéd
- 172 tanonc tartozott az ipartestülethez 13 községből
Fő célja volt:
Összefogással, az ipartestületben rejlő lehetőségek kihasználásával, az adott korban meglévő modern eszközökkel maguk, családjuk, közösségük boldogulásának fejlesztésével, a vállalkozók gyarapodását segítsék.
Időt álló cél egy tulajdonosi munkaadó érdekképviseletnek még ma is, 2023-ban.
A Dorogi Ipartestület megalakításának, az ország helyi gazdagságának működési képesség szempontjából volt jelentősége a világháború következményei miatt. Elvesztettük az ország területének 2/3-át és a lakosság 1/3 része más országhoz került. Ezek figyelembevétele után kellett kialakítani a működésünket.
A gazdasági-társadalmi helyzet romokban 1923-ban:
- közlekedés
- oktatás
- szociális ügyek
Természeti erőforrások elvesztek:
- bányák
- erdők
- intézmények
Hozzá kellett látni új ország működés kialakításához:
Abból kellett dolgozni, ami volt, mint az egyszerű szabó mester mondta: hozott anyagból, ami az országban megmaradt.
- kiskereskedelemmel
- kisiparral
- földműveléssel
- felélesztve a megmaradt gyáripart
Fő feladatok között volt:
- szerves közösségeket kellett kialakítani pld. az ipartestületeket
- ez pénz nélkül akkor sem – most sem megy – szükség volt a tőkével való összefogás
Ezt az összefogást ki kellett terjeszteni a kisiparra, kereskedelemre is. Őseink erre irányt mutató példát adtak, Széchenyi mondása az 1830-as évekből 1923 után is igaz lett: „Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, a szappanos, a cukrász, mind meg van győződve arról, hogy az ő mesterségétől és üzletétől függ az állam boldogsága.
Wekerle Sándor miniszterelnök pedig 1896-ban, a Millenium évében az országgyűlésben a következőket mondotta: Vigyázzanak a képviselő urak a magyar kisiparra, mert minden megszűnő kisipari műhellyel egy-egy nemzeti polgári pillér dől ki, és az másokban is kárt okoz.
Üzent a múlt 1923-ban, és üzen 2023-ra is
Az országos helyzetben meg kellett találni a helyben dolgozó kisipari műhelyek kereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek működését segítő formát. Az önálló kisvállalkozók munkáját a saját maguk, alkalmazottaik, szakmunkástanulóik végzését be kellett illeszteni az országépítés nemzeti ügyében. Ezt találtuk meg azzal, hogy munkánkat a közjók létrehozásának fontosságában jelöltük meg.
Az ipartestületek működésükben 5 csomópontban fogalmazták meg céljukat:
- Gazdaság szervezése, munka ellátottsági tevékenység segítése
- Szakmai képzés, iskolarendszerű és felnőtt továbbképzések támogatása
- Szociális, egészségügyi biztonság működésének segítése
- Kulturális, sport tevékenységek szervezése, rendezése
- Társadalmi elismertség fenntartása kiszélesítése – Együttműködések létesítése a polgári társadalommal
Ezt 1923-ban az újjáépítendő ország Klebelsberg Kuno munkássága alapozta meg:
A reformkori eszmék felélesztése: Kiművelt emberekre, főkre van szükségünk, állította, és tett is érte:
- Tudást, képzést, oktatást – minden szinten és mennyiségben 5000 népiskolát létesít 1932-ig
- Oktatás: olyan legyen, hogy a cselekvő képességet ösztönözze minden szinten – Duális Képzésnek hívják ma: Hasznos Ismeretek Terjesztő Társaság = HITT – Visszaköszön a Reformkor itt is
- Összekapcsolni: a tőke adta lehetőséget a cselekvéssel – a készségek – a képességek láncolatában
A gazdasági – társadalmi fejlődésben a Dorog Vidéke Ipartestület is lázasan végezte a rá eső feladatokat.
Eggenhofer Jenő elnöksége alatt:
- október – alapszabályt alkottak
- november- zászlót avattak
- november – felavatták az újonnan épített székházukat- az én házam az én váram jelszó jegyében a helyi szinten az elnök személyében támogatta a kisipart
Ezek a szervezeti erősödések összekovácsolták az alapító 13 község iparosait – kereskedőit – vendéglőseit.
Az 1929-es és az 1932-1946-os ipari almanachokban már 25 dorogi ipartestületi tag is megemlítésre került közös szervezésben az ipartestület munkájával – azóta 3 könyvben is méltattuk ezt a munkánkat
Életünk alakulása összekapcsolódott az ország sorsának alakulásával
1929-1933 – gazdasági világválság
1939 – 1945 – a II. világháború és a megelőző évek a kisiparra is kiható eseményei többek között:
- – II. bécsi döntések katonáskodása – iparosok és alkalmazottaik behívása a seregbe – anyag, munkaerőhiány
1944 – deportálás elkezdése – zsidó iparosok, kereskedők tragédiája
1945 – 3 havi állóháború – épületekben- emberi veszteségekben, hadifogságokkal (dorogi példa – alagút)
1946 – szlovák – német – magyar nemzetiségűek kálváriája, kitelepítések, lakosságcserék
- október – az új rendszer megszünteti az ipartestületeket, elveszi a vagyonukat, államosítják székházunkat, eltűnnek működésünk írott és tárgyi emlékei, zászlók stb. – de az iparosok dolgoztak
1948-ban megalakul a KIOSZ – ipartestületünk a KIOSZ Dorogi Alapszervezete néven működik tovább tagjai érdekképviseletében a helyi gazdaság működtetésében – újjáépítésben vállalt szerep
Az ipartestület története a II. világháború megpróbáltatásai után szerencsére békésebb időkben folytatódott, de békében is volt olyan időszak, ami nem kevésbé igényelte a magyar kisiparosok összefogását – a nehézségek túlélésére – konszolidált időszakban a fejlődésre. Ennek egyik új formáját teremtette meg a XX. sz. fejlődése. A kisipari jelmondat „Az élet él élni akar” felfogás nem csak elméleteket gyártott. Az 1990-es évek változásai között is megtaláltuk a régi célok eléréshez az új XXI. sz.-i megoldási formákat.
Az élet él és élni akar – a kisipar területén is
Az 1948 – 1990-es években a dorogi iparosok az akkori kor törvényei között az adott lehetőségekkel élve tették azt, amire megadatott a lehetőség. Belső ügyeinek irányítását iparos tagokból választott vezetőség irányította, a tagság támogatását élvezve.
Hogy munkánk milyen következetes volt, az eredeti célokat figyelembe véve azt az is bizonyítja, hogy 1990-től, amikor újjáalakult ipartestületünk, hathatós segítséget tudtunk nyújtani a vállalkozók mindennapi munkájához, ami mai napig is tart.
Főbb eredményei a Dorogi Ipartestület közösségi munkájának az 5 eredeti alapcéljából:
- Gazdaságszervezési munka területén:
– Pilis Magánfuvarozó Iroda – később Kliens Vállalat létrehozása, működtetése
– Bizalom Hitelgarancia Egyesület működtetése
– Dunakanyar és Térsége Építőipari Vállalkozásokat Segítő Alapítvány
– Iparosok közvetítése lakosság és önkormányzatok felé
– Általános: Érdekképviselet – Érdekvédelem – Érdekérvényesítés
2. Szakmai képzés támogatása:
– Dorogi Ipartestület Szakképzési és Szociális Alapítványának működtetése
– Pályaválasztási rendszer létrehozása – iparos képzőhelyek támogatása pályázattal
– Iskolákkal való együttműködés – esztergomi iskolákkal
– Nemzetközi kapcsolatok – német, osztrák, francia tapasztalatcserék
3. Szociális, egészségügyi biztonság növelése:
– Önsegélyező Önkéntes Egészségbiztosító működtetése – szervezése
– Signal Biztosító helyi képviselete – CSÉB biztosítás – vagyon – műhelybiztosítás
– Mofettával, Széndioxid Terépiával az Egészségért Nemzetközi Egyesülettel a prevenció területén
– Dorogi Kórház megmaradásáért való küzdelem résztvevőiként
4. Kulturális sportélet:
– Színházlátogatás
– Iparos bálok
– Országjáró kirándulások
– Teke – Foci – Hazai nemzetközi területen
– Erdélyi – felvidéki – magyar lakta településekkel kapcsolat
- Társadalmi elismertség, együttműködés
Önkormányzatokkal:
Helyi képviseletekben részvétel vállalás A Megye Gazdaságáért nevezetű díjban (Ábrahám Lajos, Szabó-Rácz István Miklós, Hervai Ferenc, Drexler Zoltán) elismerés tagjainknak
19 területi önkormányzat – iparos képv. pld. Muszala Imre, Papp Pál (polgármester, alpolgármester)
100 év munkájának törekvése testesül meg. Tamási Áron idézete szerint: Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne.
Kölcsey Ferenc örök érvényű megállapítása: is ezt erősíti bennünk
„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”
„Isten áldja a tisztes ipart” – az összes szereplőjével
„Összevetett vállal erős a sokaság” – higgyünk munkánkban
A Dorogi Ipartestület elnöksége, tagsága, méltóképpen megünnepelte a 100 éves alapítási évfordulóját, hogy ez az ünnepi év ne vesszen a feledés homályába. A későbbi korokban élők számára ismét – az új kifejezéssel élve innovatív – keresünk kellett egy erre adható választ, megoldást. Ekkor találtunk rá a Megyei Értéktárak nyújtotta lehetőségre. Ezt az összefoglalót az ebbe való bekerülési lehetőség reményében állítottuk össze. Megkérjük azon szervezeteket, személyeket, intézményeket, akik méltónak találják ipartestületünk munkáját, támogató nyilatkozatukkal segítsék a döntéshozókat.
Dorog, 2024.02.06.
Szűcs György
Elnök
Legutóbbi hozzászólások