A 100 esztendős Dorogi Ipartestület

Szakmai összefoglaló

A Dorogi Ipartestület 1923. november 18-án alakult meg az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után kialakult áldatlan helyzetre adott országot, nemzetet, gazdaságot újjáépítés megoldásra adott lehetőség kihasználására. Ez a lehetőség az 1922. XVII. számú törvénnyel nyílt meg a Dorog és környéke iparosai és kereskedői előtt. Az 1918 előtt meglévő 443 ipartestületből 1921-re csak 235 helyen maradt meg az akkori Magyarország területén. Esztergom Vármegyében pedig egy helyen, Esztergomban. Mivel az 1886-ban megalakult ipartestületekből megyénkben Esztergom mellett csak Párkányban létesült ilyen szervezet az pedig Csehszlovákiához került, ezt a hiányt kellett pótolni.

Erre Dorogon 1923. november 18-án került sor.

Alapítók vezetői:

Eggenhofer Jenő vezérigazgató – 1924-25 elnök

Reviczky Elemér főszolgabíró

• 514 fő iparos
• 980 fő segéd
• 172 tanonc tartozott az ipartestülethez 13 községből

Fő célja volt:

Összefogással, az ipartestületben rejlő lehetőségek kihasználásával, az adott korban meglévő modern eszközökkel maguk, családjuk, közösségük boldogulásának fejlesztésével, a vállalkozók gyarapodását segítsék.

Időt álló cél egy tulajdonosi munkaadó érdekképviseletnek még ma is, 2023-ban.

A Dorogi Ipartestület megalakításának, az ország helyi gazdagságának működési képesség szempontjából volt jelentősége a világháború következményei miatt. Elvesztettük az ország területének 2/3-át és a lakosság 1/3 része más országhoz került. Ezek figyelembevétele után kellett kialakítani a működésünket.

A gazdasági-társadalmi helyzet romokban 1923-ban:

• közlekedés
• oktatás
• szociális ügyek

Természeti erőforrások elvesztek:

• bányák
• erdők
• intézmények

Hozzá kellett látni új ország működés kialakításához:

Abból kellett dolgozni, ami volt, mint az egyszerű szabó mester mondta: hozott anyagból, ami az országban megmaradt.

• kiskereskedelemmel
• kisiparral
• földműveléssel
• felélesztve a megmaradt gyáripart

Fő feladatok között volt:

• szerves közösségeket kellett kialakítani pld. az ipartestületeket
• ez pénz nélkül akkor sem – most sem megy – szükség volt a tőkével való összefogás

Ezt az összefogást ki kellett terjeszteni a kisiparra, kereskedelemre is. Őseink erre irányt mutató példát adtak, Széchenyi mondása az 1830-as évekből 1923 után is igaz lett: „Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, a szappanos, a cukrász, mind meg van győződve arról, hogy az ő mesterségétől és üzletétől függ az állam boldogsága.

Wekerle Sándor miniszterelnök pedig 1896-ban, a Millenium évében az országgyűlésben a következőket mondotta: Vigyázzanak a képviselő urak a magyar kisiparra, mert minden megszűnő kisipari műhellyel egy-egy nemzeti polgári pillér dől ki, és az másokban is kárt okoz.

Üzent a múlt 1923-ban, és üzen 2023-ra is

Az országos helyzetben meg kellett találni a helyben dolgozó kisipari műhelyek kereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek működését segítő formát. Az önálló kisvállalkozók munkáját a saját maguk, alkalmazottaik, szakmunkástanulóik végzését be kellett illeszteni az országépítés nemzeti ügyében. Ezt találtuk meg azzal, hogy munkánkat a közjók létrehozásának fontosságában jelöltük meg.

Az ipartestületek működésükben 5 csomópontban fogalmazták meg céljukat:

1. Gazdaság szervezése, munka ellátottsági tevékenység segítése
2. Szakmai képzés, iskolarendszerű és felnőtt továbbképzések támogatása
3. Szociális, egészségügyi biztonság működésének segítése
4. Kulturális, sport tevékenységek szervezése, rendezése
5. Társadalmi elismertség fenntartása kiszélesítése – Együttműködések létesítése a polgári társadalommal

Ezt 1923-ban az újjáépítendő ország Klebelsberg Kuno munkássága alapozta meg:

A reformkori eszmék felélesztése: Kiművelt emberekre, főkre van szükségünk, állította, és tett is érte:

• Tudást, képzést, oktatást – minden szinten és mennyiségben 5000 népiskolát létesít 1932-ig
• Oktatás: olyan legyen, hogy a cselekvő képességet ösztönözze minden szinten – Duális Képzésnek hívják ma: Hasznos Ismeretek Terjesztő Társaság = HITT – Visszaköszön a Reformkor itt is
• Összekapcsolni: a tőke adta lehetőséget a cselekvéssel – a készségek – a képességek láncolatában

A gazdasági – társadalmi fejlődésben a Dorog Vidéke Ipartestület is lázasan végezte a rá eső feladatokat.

Eggenhofer Jenő elnöksége alatt:

1924. október – alapszabályt alkottak
1925. november- zászlót avattak
1926. november – felavatták az újonnan épített székházukat- az én házam az én váram jelszó jegyében a helyi szinten az elnök személyében támogatta a kisipart

Ezek a szervezeti erősödések összekovácsolták az alapító 13 község iparosait – kereskedőit – vendéglőseit.

Az 1929-es és az 1932-1946-os ipari almanachokban már 25 dorogi ipartestületi tag is megemlítésre került közös szervezésben az ipartestület munkájával – azóta 3 könyvben is méltattuk ezt a munkánkat

Életünk alakulása összekapcsolódott az ország sorsának alakulásával

1929-1933  – gazdasági világválság

1939 – 1945  – a II. világháború és a megelőző évek a kisiparra is kiható eseményei többek között:

1. – II. bécsi döntések katonáskodása – iparosok és alkalmazottaik behívása a seregbe – anyag, munkaerőhiány

1944 – deportálás elkezdése – zsidó iparosok, kereskedők tragédiája

1945 – 3 havi állóháború – épületekben- emberi veszteségekben, hadifogságokkal (dorogi példa – alagút)

1946 – szlovák – német – magyar nemzetiségűek kálváriája, kitelepítések, lakosságcserék

1949. október – az új rendszer megszünteti az ipartestületeket, elveszi a vagyonukat, államosítják székházunkat, eltűnnek működésünk írott és tárgyi emlékei, zászlók stb. – de az iparosok dolgoztak

1948-ban megalakul a KIOSZ – ipartestületünk a KIOSZ Dorogi Alapszervezete néven működik tovább tagjai érdekképviseletében a helyi gazdaság működtetésében – újjáépítésben vállalt szerep

Az ipartestület története a II. világháború megpróbáltatásai után szerencsére békésebb időkben folytatódott, de békében is volt olyan időszak, ami nem kevésbé igényelte a magyar kisiparosok összefogását – a nehézségek túlélésére – konszolidált időszakban a fejlődésre. Ennek egyik új formáját teremtette meg a XX. sz. fejlődése. A kisipari jelmondat „Az élet él élni akar” felfogás nem csak elméleteket gyártott. Az 1990-es évek változásai között is megtaláltuk a régi célok eléréshez az új XXI. sz.-i megoldási formákat.

Az élet él és élni akar – a kisipar területén is

Az 1948 – 1990-es években a dorogi iparosok az akkori kor törvényei között az adott lehetőségekkel élve tették azt, amire megadatott a lehetőség. Belső ügyeinek irányítását iparos tagokból választott vezetőség irányította, a tagság támogatását élvezve.

Hogy munkánk milyen következetes volt, az eredeti célokat figyelembe véve azt az is bizonyítja, hogy 1990-től, amikor újjáalakult ipartestületünk, hathatós segítséget tudtunk nyújtani a vállalkozók mindennapi munkájához, ami mai napig is tart.

Főbb eredményei a Dorogi Ipartestület közösségi munkájának az 5 eredeti alapcéljából:

1. Gazdaságszervezési munka területén:

– Pilis Magánfuvarozó Iroda – később Kliens Vállalat létrehozása, működtetése

– Bizalom Hitelgarancia Egyesület működtetése

– Dunakanyar és Térsége Építőipari Vállalkozásokat Segítő Alapítvány

– Iparosok közvetítése lakosság és önkormányzatok felé

– Általános: Érdekképviselet – Érdekvédelem – Érdekérvényesítés

2. Szakmai képzés támogatása:

– Dorogi Ipartestület Szakképzési és Szociális Alapítványának működtetése

– Pályaválasztási rendszer létrehozása – iparos képzőhelyek támogatása pályázattal

– Iskolákkal való együttműködés – esztergomi iskolákkal

– Nemzetközi kapcsolatok – német, osztrák, francia tapasztalatcserék

3. Szociális, egészségügyi biztonság növelése:

– Önsegélyező Önkéntes Egészségbiztosító működtetése – szervezése

– Signal Biztosító helyi képviselete – CSÉB biztosítás – vagyon – műhelybiztosítás

– Mofettával, Széndioxid Terépiával az Egészségért Nemzetközi Egyesülettel a prevenció területén

– Dorogi Kórház megmaradásáért való küzdelem résztvevőiként

4. Kulturális sportélet:

– Színházlátogatás

– Iparos bálok

– Országjáró kirándulások

– Teke – Foci – Hazai nemzetközi területen

– Erdélyi – felvidéki – magyar lakta településekkel kapcsolat

5. Társadalmi elismertség, együttműködés

Önkormányzatokkal:

Helyi képviseletekben részvétel vállalás A Megye Gazdaságáért nevezetű díjban (Ábrahám Lajos, Szabó-Rácz István Miklós, Hervai Ferenc, Drexler Zoltán) elismerés tagjainknak

19 területi önkormányzat – iparos képv. pld. Muszala Imre, Papp Pál (polgármester, alpolgármester)

100 év munkájának törekvése testesül meg. Tamási Áron idézete szerint: Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne.

Kölcsey Ferenc örök érvényű megállapítása: is ezt erősíti bennünk

„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

„Isten áldja a tisztes ipart” – az összes szereplőjével

„Összevetett vállal erős a sokaság” – higgyünk munkánkban

A Dorogi Ipartestület elnöksége, tagsága, méltóképpen megünnepelte a 100 éves alapítási évfordulóját, hogy ez az ünnepi év ne vesszen a feledés homályába. A későbbi korokban élők számára ismét – az új kifejezéssel élve innovatív – keresünk kellett egy erre adható választ, megoldást. Ekkor találtunk rá a Megyei Értéktárak nyújtotta lehetőségre. Ezt az összefoglalót az ebbe való bekerülési lehetőség reményében állítottuk össze. Megkérjük azon szervezeteket, személyeket, intézményeket, akik méltónak találják ipartestületünk munkáját, támogató nyilatkozatukkal segítsék a döntéshozókat.

Dorog, 2024.02.06.

Szűcs György
Elnök