+36 33 509 640 info@dorogikonyvtar.hu

A dorogi bányászkodás emlékművei

Dorog egyik legszebb területén, a József Attila Művelődés Háza előtti otthon téren alakult ki a Dorogi bányászkodás emlékművei emlékparkja. A monumentális márvány emlékmű 2013-ban került átadásra, majd sajnos a vandálok miatt be kellett keríteni. Azóta 1014, 2017, 2021 emlékoszlopok kerültek átadásra. Így a hagyományokra való emlékezés sokrétű, emlékezünk a hősi halottakra, az özvegyekre, a volt termelőüzemekre, és a mindezt működtető szakmai egyesületekre.

DOROGI SZÉNMEDENCE BÁNYÁSZATÁNAK EMLÉKMŰVE

Dorog „ősparkjában” a József Attila művelődési ház előtt 2013-ban a 36 bányásznapon felavatták Árvai Ferenc szobrász korábbi tervei alapján, Bakos Géza építész közreműködésével készült monumentális Dorogi Szénmedence Bányászatának Emlékművét, amely a Dorog, Csolnok, Annavölgy-Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Bajna, Kesztölc, Pilisvörösvár, Pilisszentiván. Solymár bányászata és a kapcsolódó felszíni üzemek egykori mindennapjainak emlékműve.  Az Emlékmű térkompozíciós alkotását, a Képző és Iparművészeti lektorátus szakvéleményével minősített.

Emlékművön a nagyobb márványlapon olvasható a 222 évi szénbányászat során év és név szerint felsorolva 322 munkavégzés közben meghalt bányásznak a neve.  Emlékműve ez, az eltelt idő névtelenségébe burkolt áldozatoknak is.
A kisebb márványlapon olvashatók a volt termelő aknák és üzemeket nevei, mindkét márványlapon arany festésű betűkkel.  A megtört életeket, a gyászt a márványtámlák mellett álló torzó urna jelképezi. Az Emlékmű tartalmát képezi a talapzaton elhelyezett kandeláber kehely is. Az emlékmű két oldalán lévő tujákat az egymáshoz való tartozás jelképeként községek vezetői ültették.

ELHUNYT BÁNYÁSZOK ÉS ÖZVEGYEIK EMLÉKÉRE

„Szakmai leírás a Dorogi Bányász Emlékoszlop felavatási ünnepségéhez, 2014. – A bányászat az egyik legősibb mesterség s ebből szinte logikusan következik, hogy szervesen kapcsolódik a népművészeti hagyományokhoz. A népművészet, az élet, a mindennapi munka, a szerelem, a halál, a megújulás az utódainkon keresztül- által- az örök élet az újrateremtődés, a folyamatosság a harmónia kifejezésének megmutatója, jelképrendszerein, szimbólumain keresztül. – A mi jelenlegi ismereteink szerint az ősi Kárpát- medencei sírjel emlékoszlop mai divatos szóval kopjafa, hagyomány szimbólum, jelkép rendszere ismertében állítódott össze a  dorogi bányász emlékoszlop formája. – Az emlékoszlopon főleg a női szimbólumok, jelképek dominálnak, tekintettel arra, hogy ha a családfő elmegy, viszonylag fiatalon, milyen sors vár a bányász özvegyekre, a gyerek neveléstől kezdve az anyagi és egyéb problémákig. – A Kárpát-medencei néprajzi tájak – dunántúli-kalotaszegi-somogyi stb. – Az emlékoszlop a sírjel megjelenése embert szimbolizál. Kifejeződése magából az emberből indul ki. Van feje, nyaka, törzse és lábi része. A mi esetünkben kapcsolódó tartozéka a két gyermek. Ezek egymástól elkülönülnek.

A kő alapon lévő felirat az alkotó kegyeleti gondolata:

Vándor ha nehéz utadat erre járod
Gyújts gyertyát, s tégy egy szál virágot
Az elhunyt bányászok és az özvegyeik emlékére.

Fejrész: tulipán -magvas kinyílt tulipán érett gyereket szült nőt jelent. Nyak: viszonylag hosszú erős nyak a kitartást, bátorságot, nyakasságot fejezi ki. Gyöngysor: mint nyakék, a nyak alján kiemeli a nőiességet. Törzsön helyezkedik el a legtöbb, legkifejezőbb szimbólum. Bányászjelkép: a két réselő csákány és a lámpa a legősibb bányászszerszámok közé tartozik. A két pihenő vagy párna ilyen szerű kialakítása a női „puhaságot” kedvességet jelképezi. Az álló rozetta elől és hátul női szimbólum. A befogadást nyugalmat jelképezi. A forgó rozetta két oldalt, férfi szimbólum a megújulást, a pörgést az újrateremtést jelenti. Az élet virága kalotaszegi változata a nőiességet, a szépséget, az újrateremtődés lehetőségét jelképezi. Láb rész, az élet virága alatti csípő után van az idő, az elmúlás, a 12 hónap jele. A rovátkák feletti részen van bejelölve a születés az oszlop felállításának időpontja, a 9. rovátka feletti nap jelkép fejezi ezt ki. Sírjeleknél a hold jelét is rávéssük, amely a halál időpontját jelzi. Az eresz alatt a betűtalpon olvasható a bányász himnuszból egy idézet, ahol a bányász végóráiban a kedveséhez szól, s tőle búcsúzik. A fejre állított bányászjelkép az elmúlást jelképezi. – A legalsó felírás a Jó szerencsét köszöntés a túlélőknek, a jövőnek szól. Az oszlop legalján az alkotó fafaragó monogramja látható. – Kétoldalt a csípő alatt a magyar népművészet leggyakrabban használt jelképe a harmónia, az egyensúly szimbóluma látható, amely a női-férfi kapcsolatot is jelképezi. – Alatta az anyaság legfontosabb értelme a folytatás jelképe, két oldalt két gyermek, a jövő látható.

Hátulsó részen az életfának egyik változata látható, a földből kinőve hét ágával, hét virágával.

– Az életfa maga a világokat összekötő, a világ alapját megjelenítő lelket teremtő világa is.
– Az életfa tövénél ered a mesék szerint az élet vize, amely megfiatalodást, örök életet biztosít annak, aki iszik belőle. S ha kell életre lehet vele támasztani a halottakat. Vissza lehet adni általa a halott hős életét.”

K. Kovács József

SZAKOSÍTOTT AKNAMÉLYÍTÉS TISZTELETÉRE

Tudjuk, földalatti bányászat nincs aknamélyítés nélkül. A kezdetleges mélyítgetéseket 1917-ben felváltotta a szakosított aknamélyítés, Sorra alakultak az erre specializálódott cégek, megindult az aknamélyítés gépesítésének a fejlődése.

Eltelt 110 év, s a Dorog – Tata térségi aknamélyítősök összegyűltek, hogy emlékezzenek a régi szép időkre és persze a mártírokra, akiknek emlékét örökre megőrzik, ezzel az emlékhellyel is.

CENTENÁRIUMI EMLÉKOSZLOP

Az emlékoszlop felállítására az OMBKE Dorogi Helyi Szervezete 100 éves alakulásának emlékülése idején került sor.

„Az oszlop tölgyfából készült, mely fa Erdélyből került Budapestre. Az alapkő felvidéki bazalt. Emlékoszlop egy kőalapra van elhelyezve, amely jelképezi a bányászat, a bányász hagyomány őrzés sziklaszilárd alapját.

Maga az oszlop szimbólumai:

 

Fej: ikozaéder, mely jelképezi az ásványokat, érceket és a napot. Nyak: viszonylag hosszú erős nyak,a kitartást, a bátorságot, nyakasságot fejezi ki, rajta a bányászjelkép. Törzs: itt helyezkedik el a legtöbb, legkifejezőbb szimbólum, és történeti ismertetés. Elöl és két oldalt Selmecbánya címere, a Dorogi OMBKE erre az alkalomra készült új címere. Hátul: Az egyetemi Városok működési helyei, és ideje a kezdetektől mai napig. A törzs alján lévő 12 rovátka, a 12 hónapot jelzi, ahol egy csillaggal a születés hónapját jelöljük, a halál idejét a megfelelő hónapnál holddal jelöljük. Lábrész elöl: a szakestélyeken is rendszeresen elhangzó bányászdalból egy idézet. Szép idő volt, jó idő volt, kár hogy elmúlt jaj be kár. Hátul: a jelenlegi dorogi helyi szervezet vezetőség névsora.
Két oldalt: A körző, vonalzó, a nagy G betű kompozíciója a régi titkos és a jelenlegi magas színvonalú tudományokat is szimbolizálja. A nagy G betű a geométer, a világegyetem építője. A kőlapon lévő felírat, mely a Selmeci szellem dicsőítése és továbbvitele. Első oldal: barátság, hazaszeretet, szakmáink tisztelete. Jó szerencsét.
K. Kovács József
X