Szakértői javaslat

„ A homokvasút„

Települési és a Megyei Értéktárba való vételéről.

Winklehner János az Esztergom-Szászvár Kőszénbánya Rt. Dorogi vezérigazgatója nem bízott a Dorogi régió bányáinak művelésében, a sorozatos elfulladások miatt. 1911-ben Schmidt Sándor lett az új vezérigazgató.
Már 1908-ban az Esztergom Szászvári Kőszénbánya Rt. bányáiban is bevezették az iszaptömedékelést. Az iszaptömedékelés azt jelentette, hogy a felhagyott, azaz a művelésből kivont bányatérséget homokkal töltötték ki, így megakadályozva a vízbetörést. Ez az iszaptömedékelés mellett lehetővé tette, hogy az egyre jobban fejlődő szivattyútechnikával az elöntött bányákat is víztelenítsék, és az újabb betörésektől is megóvják. Kezdetben térségi földekkel tömedékeltek, de hamar áttértek a rendelkezésre álló homokra. 
Érzékelhető, hogy a szénmedence 222 év (1781-2003) szénbányászata nem valósult volna meg ilyen szinten a homokkitermelés nélkül!!
A homokvasút nélkülözhetetlen 65 éves (1923-1988) működése 16 mt. homok kitermelését eredményezte. Nem csak 105,9 mt. szén került a felszínre, hanem a kitermelt homok visszakerült a bányába, fontos feladatoknak eleget téve.
Az iszaptömedékelés jelenősen csökkentette a nagy károkat okozó bányatüzeket.
Vízbetörések elzárására sikeresen alkalmazták a cement-homok-víz keveréket.
Tömedékelési eljárással igyekezték megakadályozni a káros külszínig ható kőzetmozgásokat.

Ezen feladatok megalkotására dr. Schmidt Sándornak szükség volt kiváló szakember gárdára, Hantken Miksa, Zsigmondy Vilmos, Székely Lajos, Gácser János,Villányi Ferenc, Kompolthy Ödön, Korompay Lajos, Csanádi Pál, dr.Ajtay Zoltán. Kialakult a Schmidt modell: egy aknában folyt a termelés, egy akna éppen elúszott, s egy aknát víztelenítettek, és ez a folyamat gazdaságos volt.

A homokvasút nyomvonalát bemutatja, az emlékét őrzi a e hónapban Csolnokon elhelyezett emléktábla, s a napokban megjelent Dorogi Füzetekben igen részletesen megismerhetjük a homokvasút technikai fejlődését. 

Fentiek alapján „A homokvasút”

Települési és a  Megyei Értéktárba való vételét javasolom

Dorog. 2021.november 11.

                                                                         Dr. Korompay Péter

                                                               aranyokleveles bányagépészmérnök

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

• Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
• Székely Lajos: Az Esztergom vidéki szénmedence bányászatának fejlődése. Műszaki Kiadó 1960.
• Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében. (1981)
• Dr. Csiffáry Nándor: A dorogi barnanakőszén-medence iparföldrajzi vázlata. Dorogi Füzetek 22 (2000)
• Hervay Ferenc: A Homokvasút és a sátorkői Palatinus-tó létesítésének története. (2003 magánkiadás)
• Molnár Márk—Posch Győző Viktor—Szécsey István: Homokvasút a dorogi térségban. Dorogi füzetek 57. (2021. megjelenés előtt)