Tükrös tavasz közeledik, fám fölülről fényeskedik,
madár szól a felső ágán, koronája szivárványán,
első szava bimbót hajt ki, nekem se szabad hallgatni,
másik szavára virágok nyílnak, sípolok virágot,
harmadik szavára gyöngyöt, serkentünk zöldpihés gömböt,
gyöngyöcskét gömbbé, gyümölccsé, mintha tél se lenne többé.
(Életfa)