25 éve hunyt el Furlán Ferenc
szerző: Gábor Kitti
„A fény festője volt, legerőteljesebb alkotásai az
ünneppé ragyogtatott mindennapok költészetéről
mondták el az Ő egyénien színes gondolatait.”[1]
Kovács Lajos
Furlán Ferenc (Dorog, 1935. március 29. – Dorog, 1998. március 27.) képzőművész a dorogi kulturális élet egyik kiemelkedő alakja volt, munkássága egybefonódott a településsel. Gimnazistaként még szobrásznak készült, azonban a főiskolán már a festészet és a grafika mellett kötelezte el magát. 1958-1963 között járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Hincz Gyula és Ék Sándor voltak. Hincz Gyula grafikáinak kompozíciói és a különféle technikákkal való kísérletezése biztosan hatott Furlán Ferenc művészetére. Pályáját 1965-ben a József Attila Művelődési Központ munkatársaként kezdte meg, művészeti előadóként dolgozott, szakköröket szervezett fiatalok részére, illetve az általa kezdeményezett Dorogi Galéria számos kiállításnak kurátora volt. Ebben az időszakban az alkotás háttérbe szorult Furlán életében, azonban 1973-ban a kecskeméti alkotóházban töltött idő fordulatot hozott számára.
A művész 1988-ban, Virág Jenőnek adott interjú beszélgetésében szívesen emlékezett vissza arra az első bizonyos inspirációs motívumra, melynek eredményeképpen egy egész grafikai sorozat jött létre. Az ihletet egy levetett, székre dobott farmernadrág adta a művész számára: „…a nadrág úgy ült ott, mintha valaki volna benne. Megdöbbentő volt a látvány, a szituáció. (…) Fogtam székestül a nadrágot, áttettem a műterembe, hogy meg se mozduljon. (…) Így lépésről-lépésre jutottam el végül a látványtól a kis rajzokon keresztül az absztrakcióig. A farmernadrág ugyanis nemcsak divatot jelentett ebben az időben, hanem magatartásformát is kölcsönzött, és ez főképpen a fiatalokra volt jellemző. Tulajdonképpen a lázadásnak vált az eszközévé.”[1]
Első műveit 1975-ben mutatta be Dorogon, a bemutatkozás sikerét követően megyei, majd országos szinten is kiállított. Képei eljutottak Skóciába, Franciaországba és Erdélybe is csoportos kiállításoknak köszönhetően. 1981-ben a dorogi szénbányászat kétszázadik évfordulója alkalmából kérték fel egy pannó és egy üvegablak megvalósítására a művelődési ház számára. A díszteremben lévő eredeti, Haranghy Jenő által készített szekkók és üvegablak mind megsemmisült, ennek helyére tervezte meg Furlán a bányászok életét illusztráló alkotásokat.[2] A kompozícióról a művész így fogalmazott: „Én nem ráfestett, nem illusztrációs jellegű üvegablakot próbáltam létrehozni, hanem technikailag is olyan megoldást választottam, ami szerintem az üvegnek mint eszköznek a legadekvátabb formáját adja vissza. (…) A kilenc osztású üvegablak centrumában foglal helyet a matéria, amelyből az elemek spirál formában csapódnak ki.” [3]
Kattintson a képre a galéria megnyitásáért!
A megvalósult megbízást egy újabb követte, Furlán felkérést kapott, hogy a balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelep főigazgatósága számára készítsen el egy, a korábbinál nagyobb méretű üvegablakot, mely a vegyipar történetét ábrázolja.
1991-ben a Zrínyi iskola számára Gonda Györggyel közösen elkészítették Kucs Béla portréját, az emlékplasztika az iskola előkertjében került elhelyezésre.
1995-ben dorogi Pro Urbe Díjjal jutalmazták a munkásságát. Furlán Ferenc élete és életműve hosszú betegség után, 1998. március 27-én, huszonöt évvel ezelőtt zárult le. Műveinek egy részét a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum őrzi.
[1] Virág Jenő: Mindig ugrásra készen. Beszélgetéstöredék Furlán Ferenc grafikusművésszel életéről és művészeti világáról In.: Képzőművészek Dorogon I., Limes 2013/5. 65-66. old.
[2] Az üvegablak felújítása idén márciusban kezdődött meg, a restaurálást Simon Kata üvegművész végzi. Lásd. https://dorog.hu/content/48815-elkezdodott-a-muvelodesi-haz-uvegablakanak-felujitasa
[3] Virág Jenő: Mindig ugrásra készen. Beszélgetéstöredék Furlán Ferenc grafikusművésszel életéről és művészeti világáról In.: Képzőművészek Dorogon I., Limes 2013/5. 67. old.
Legutóbbi hozzászólások