Dorog hitélete a sokszínűség és az ökumenizmus jegyében
Történeti előzmények, szakrális létesítmények
„Dorog egyháztörténete a honfoglalás korától a XIX. századig azonosítható a katolikus egyház történetével.” – írja Kovács Lajos, a településtörténet minden részletét feltárni igyekvő kutatója monográfiájában: A dorogi Szent József plébániatemplom katolikus közösségének története (Dorogi Füzetek 47.) A falu első Árpád-kori templomának nyomai a Gete lábánál elterülő Ódorog területéről kerültek elő. A török kor pusztításai után 1701-ben állt vissza plébániája az ide betelepülő német lakosság igényeinek megfelelően. A nehéz körülmények között is megélni tudó telepeseknek nagy szükségük volt hitük gyakorlására, amelynek feltételeit, látható jeleit igyekeztek összefogással hamar megteremteni. A meglévő dokumentumok tanulsága szerint már 1732-ben áll fatornyos templomuk. A jelenlegi templomot 1767-ben kezdték építeni. Felszentelése 1775-ben történt Szent József tiszteletére. A plébánia 1769-ben készült el.
A bányalelkészséget 1923-ban hozták létre. Temploma 1931-ben készült el Gáthy Zoltán tervei szerint. A templomot Serédi Jusztinián esztergomi érsek szentelte fel a bányászat védőszentjének, Szent Borbálának a tiszteletére. A Magyar Rádió által is közvetített avató ünnepségen hangzott fel Bánáti Buchner Antal „Bányászmise” című műve. Szent Borbála ereklyéjét a dorogi születésű dr. Erdő Mátyás teológus, címzetes prépost hozta Rómából. A templomban 2016-ban kapott üvegablakot Wech József a dorogi születésű szalézi szerzetes, akinek boldoggá avatását szolgálati helyéről, Kubából kezdeményezték.
A bányászat létrejöttével és gyors fejlődésével párhuzamosan az ország minden tájáról érkeztek munkavállalók, köztük sok protestáns vallású is. Vallásukat kezdetben Esztergomban, majd alkalmi dorogi helyszíneken gyakorolták. A református és evangélikus templomot 1935-ben kezdték építeni Puskás Károly erdélyi stílusú tervei alapján. a következő év októberében már át is adták a létesítményt rendeltetésének. 1938-tól a dorogiak önálló református egyházközséggé alakultak.
A kedvező domborzati adottságokat kihasználva már a XIX. században állt egy őskálvária három fakeresztes, majd cseréptetős kőoszlopos változata. 1928-ban készült el községi összefogással egy 14 domborműves kerámiaképekkel díszített stációból álló új szakrális emlékhely 1929-ben kápolnával megkoronázva a dombtetőn. Ezt láttatja Németh László a Sátorkőpusztán írt Kapások című esszéregényében ir: „Szemben Dorog, egymás mellett a salakhegy s a sokállomású kálvária.” 1981-ben a kápolna helyére aknatorony került. 1996-ban lakossági összefogással, helyi művészek részvételével (Végh Éva, Árvai Ferenc, Gonda György) teljesen megújult. 2025-ben teljessé tették a lépcsősort és az aknatornyot kilátóvá alakították a legújabb felújítás során.
A Mária tér vízelvezető támfalának lépcsője alatt található egy sajátos helyi kegyhely: a Mária-barlang, amelyet Morva Izidor főjegyző építtetett családja megmenekülésének emlékére 1926-ban. 2006-ban felújították, út és parkoló is épült alá.
Országosan ismert búcsújáróhely a Gerecse lábánál gyönyörű természeti környezetben található Péliföldszentkereszt. A dorogi hívők által is gyakran látogatott zarándokhely több szálon is kapcsolódik Doroghoz. A Mária-kegyhelyet dr. Schmidt Sándor bányaigazgató alapította. Dorogiak állították a kálváriát és stációit a bánya főépítésze, Gáthy Zoltán tervei szerint, valamint az ő tervezte a kegyhely részeként a Mária-kút csodatévő forrását és a Lourdes-i barlangot is. Péliföldszentkereszt 1913 óta a szaléziak otthona. 2019-re készült el a rendház és a kegytemplom szomszédságában a Gerecse Látogatóközpont, amely a Gerecse Natúrpark legfőbb jellegzetességet mutatja be a természeti környezetet szakrális magasságokba is emelve. Az átriumos kerengővel tagolt hármas épülettömb Dankó Kristófnak, Dorog Város főépítészének tervei szerint épült.
Arányosságra törekvő felújítások, fejlesztések
A Szent József templomot külsőleg 1976-ban és 1990-ben is felújították. Teljes felújítására 2010 és 2015 között került sor. A felújítást ünneplő szentmisét az a dr. Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek, Dorog díszpolgára celebrálta, akinek a pályafutása ebből a templomból indult még 1975-ben. Az 1935-ben Haranghy Jenő által tervezett üvegablakok rekonstrukciójára is ekkor került sor Simon Kata kivitelezésében, valamint egy új üvegablak is készült Batthyány-Strattmann László tiszteletére. A Szent József-plébánia épületének felújítása és új közösségi térrel történő bővítése 2022 augusztusára fejeződött be.
A Bányatemplom tornyának felújítása 2002-ben történt meg, 2004-ben a homlokzat is megújult. Ekkor került a templom ekkor került a templom előtti térre a várossá avatás 20. évfordulója tiszteletére Csíkszentmihályi Róbert emlékműve, amelynek angyal figurája utalás az 1938-as világesemény tiszteletére a téren állt Szénoltár angyalaira. 2008-ra fejeződött be a templombelső felújítása, 2015-ben pedig megújult a lépcső is. 2018 májusára pedig díszkivilágítást kapott Dorog egyetlen neoreneszánsz épülete. Az avatás díszvendége pedig Magyarország bíboros érseke, a Dorogra a következő években is gyakran látogató dr. Erdő Péter volt.
2016-ban indult a református templom felújítása, amely mellé egy gyülekezeti ház is épült. Az új közösségi épület tervezője Máté Edina volt, aki munkájával díjat nyert „Az Év Háza Komárom-Esztergom Megyében” pályázatán. A 2018 szeptemberében átadott létesítmény együttes a helyi protestáns közösség negyedszázados álmát valósította meg
Dorog egyik jelentős helyi ünnepévé lépett elő az 1993-ban először megrendezett „Megbékélés Napja”, amelynek keretében valamennyi jelentős felekezet bevonásával felavatták a város második világháborús emlékművét. A később Európa Nap – A Párbeszéd Napja néven megújuló rendezvénysorozat 2013-ban külön is témájává tette egy konferencia keretében a felekezetek párbeszédét „Az egyházak és a társadalom” címmel. Valamennyi felekezet lelkészei szót kaptak a rendezvényen, amelynek középpontjában a szaléziak magyarországi megjelenésének centenáriuma is állott. Ennek keretében érkezett Dorogra május 21-én a rend megalapítójának, az egyetemes pedagógiatörténet kiemelkedő személyiségének ereklyéje.
A város a közeledő újabb budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében meghirdette „Eucharisztia 2038-2020” című programját már 2018-ban. Ezzel bekapcsolódott a katolikus
világesemény rendezvényeibe ugyanúgy, ahogy az a 34. Kongresszus idején történt. 1938-ban dr. Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató kezdeményezésére – aki az országos előkészítő bizottság munkájában is részt vett – Szénoltárt építtetett és ott fogadta Kongresszus Dorogra látogató népes delegációját impozáns esti szabadtéri mise keretében május 30-án. A nyitó rendezvény az Európa Nap kiállítással egybekötött alkalma volt, amelynek középpontjában az eucharisztia értelmezése került a középpontba. A következő esztendőben „A művészetek hódolata az eucharisztia előtt” címmel járták körül a meghívott előadók a témakört. A pandémia miatt a rendezvény egy évet csúszott, így a felvezető rendezvények közül az utolsóra 2021 tavaszán került sor. Dorog egy könyvvel is tisztelget a katolikus világesemény előtt: dr. Tittmann János: Történelmi sajtószemle. A XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus. A kötetet maga a szerző mutatta be a rendezvény dorogi előkészítése jegyében. Magára a világesemény újabb dorogi rendezvényére 2021. szeptember 7-én került sor, amelyre Budapestről az Aranyvonattal érkezte a kongresszus vendégei, és a József Attila Művelődési Házban sor került az ünnepi program keretében Sáry László „Cantata dorogiensis de eucharisztia” című művének bemutatójára. Az esemény bekerült a hivatalos összefoglalójába is: Múltidéző kirándulás Dorogra és Esztergomba (A Találkozás. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. NEK Titkárság 2021, 214. old.).
2025 augusztusában egy egész heti rendezvénysorozattal emlékezett meg a település a templom felszentelésének 2050. évfordulójáról: előadások, hangversenyek, zászlómegáldás. a templom új könyvének bemutatása, ünnepi szentmise szerepelt a színes programban.
Dorog másik nagy hagyományokra visszatekintő ünnepsége, a Zene Világnapja keretében emlékezett meg a város a reformáció 500. évfordulójáról 2017 szeptemberében. Kiállítás, pályázati eredményhirdetés és előadások idézték meg a világtörténelmi eseményt. Felekezeteken átívelő esemény volt, amikor 2017 szeptemberében a református templomban bemutatkozhatott a Szent Efrém kórus és Sáry László zeneszerzők, akik majd az eucharisztikus kongresszus tervezett főszereplői voltak és lettek a már idézett „Cantata dorogiensis” bemutatójának.
Kölcsönözhető
Jelképes program: Adventi Gyertyagyújtás
Dorogon szép hagyománnyá vált, hogy advent első szombat estéjén a város főterén a három felekezet együtt gyújtja meg a várakozás gyertyáját. A karácsonyi ünnepkör jelentőségét együtt méltatja a katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselője évről évre méltóan a település gazdag és sokszínű hagyományaihoz
Dorog, 2026. február 18.
Dankó József, az Dorogi Értéktár Bizottság tagja
Legutóbbi hozzászólások