Dr. Kovács József közéleti és művészeti munkássága

Az emberi teljesség fába metszett szépsége

(Értéktári javaslat dr. Kovács József munkásságáról)

Jó, hogy volt Firenzében egy ragyogó festő és ragyogó építész – az Uffizi épülete is árulkodik erről -, aki amellett, hogy megalkotta a reneszánsz fogalmát – persze olaszul „rinescimento”-nak mondva – megírta „A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete” című művét. Giorgio Vasari több évtizedes biográfiai gyűjtőmunkája nélkül ma nagyon keveset tudnánk az emberiség talán legnagyszerűbb művészettörténeti korszakát jelentő alkotók életútjáról.

 Jó dolog, hogy volt egy nagyszerű író, képzőművész, építész Koós Károly, aki arra bíztatta kortársait: írják meg az építészek is az emlékirataikat. Ennek köszönhetjük, hogy olyan környékünkhöz is kapcsolódó építészek, mint a Zebegényhez kötődő Maróti Géza, vagy a dorogi Gáthy Zoltán életpálya összefoglalója is ma már pótolhatatlan dokumentum.

Jó dolog az is, hogy a Doroghoz kötődő alkotó személyiségek önéletírásai ma már szép sorozatot alkotnak: Hopp Ferenc, Kövecs György, dr. Csiffáry Nándor írásaiból nemcsak a memoár írójának pályafutását ismerhetjük meg első kézből, de a helyi közösségről, a hely történetéről is sokkal többet megtudhatunk.

Különlegesen jó dolog, hogy ebben a sorozatban ma már olvashatunk egy gazdag életművet áttekintő önéletírást dr. Kovács József tollából a „Pokol tornácától az emberi méltóságig” kifejező címmel. Móricz Zsigmond – aki világirodalomban is ritka nagy szakértője és bemutatója volt a gyermeki léleknek – azt írja saját önéletrajzi művében: „Öt éves koromig minden lényeges dolog megtörtént velem, ami későbbi életemre meghatározó jelentőségű volt”. Ez jól megfigyelhető dr. Kovács József önéletírásában is. Nagy szakértelemmel és nagyon meleg hangon beszél a kisgyerekkorban az intenzíven megélt közösségi kötődéseiről: a sajátos zalai településszerkezetről, a nehéz helyzetben segítőkész, összefogó emberekről, a későbbi visszatérések állandó öröméről.  A kapott életmintát magával vitte, hiszen hányszor is kellett későbbi pályáján közösségben példát mutatni, a közösségért konfliktusokat vállalni, sőt közösségeket vezetni. Tanácselnöki feladatok Hetényegyházán, Kesztölcön, Dorogon, termelőszövetkezet vezetése Kesztölcön, szakmai szervezetek, egyesületek tagsága, vezetése végigkíséri a pályát egészen a mai napig.  Ha csak ezt tette volna életében, erre is büszkén gondolhatna vissza. Sok olyan dolog fűződik dr. Kovács József nevéhez, amelyet először ő tett meg gazdag múltú településünk, Dorog történetében: rendszeres tanácsadó fórum működtetése a helyi értelmiség bevonásával, a kulturális élet új szintre emelése a nagyközség életében, településtörténeti monográfia íratása, a várossá fejlesztés előkészítése.  „Jelenünk a múltban gyökerezik, és a jövőbe torkollik” – írta Budayné Mosonyi Klára „Dorogról a dorogiaknak” című településtörténeti műve előszavában. Az idén 35 éves város jelmondata: „Jövőnket építjük, de múltunkat nem feledjük.” Nagy példa számunkra ma is dr. Kovács József városépítő munkássága.

Szép részlete önéletrajzi kötetének, amikor gyermekként először csodálkozott rá a fára új házuk építésekor. a fa alakíthatóságára, emberi környezetünket szolgáló jelentőségére, szépségére, illatára. Úgy, ahogy Makovecz Imre csodálkozhatott rá a fa házépítő jelentőségére. Érdekes analógia, hogy van olyan fafaragó tanítványa, aki építészként minden tervében kihasználja a fa körülölelő melegségét épületein. Megjelenik a kötet lapjain az első vadászélmény is: a nagybátyjának nyújtott segítség a vadnyulak elejtésében, hiszen a vadászat is fontos szerepet játszott később a fafaragás iránti elköteleződésben dr. Kovács József pályáján. Az első próbálkozásait a trófeák talpfáin végezte el. Ugyancsak gyerekkori élménye dr. Kovács Józsefnek az alkotómunka lehetőségének, fontosságának felismerése. Lehet-e nagyobb, életre szóló élmény, mint az édesapától megtanulni a népi tárgyalkotás örömét, hasznosságát, szépségét. Édesapja tanítja meg a kosárfonás művészetére.

Ezeknek a gyerekkori motívumoknak az eredményeképpen robban ki a nyugdíjhoz közeledve a művészi kifejezőerő, a népi szobrászatban, a fafaragásban megtalálva a kifejezési formát. Hogy milyen tudatosan és teljes körűen folytatja művészi hivatását arra jó példa az a kis kötet, amely „Népi szobrászat – értéknövekedés” címmel foglalja össze saját művészeti ágának valamennyi sajátosságát. Saját munkái tökéletesen megfelelnek a népi tárgyalkotás, a népi faszobrászat elméleti követelményeinek, sőt azon túl is mennek esztétikai értelemben. Munkáiban megfigyelhető az erőteljesség, a tömörség, a kollektív népi ízlés kifejezése, ugyanakkor a mesterségbeli tudáson túl jól megfigyelhető az az egyéni stílus, amely minden magas rendű művészet alapvető sajátossága. A látszólag csupán tömörségükkel, letisztultságukkal kitűnő alkotásokban is ott van a vizuális ötlet, a mély gondolat kifejezése: „Anyaság”, „Az élet születése”, „Fájdalom”, „Anya gyerekkel”. Egyfajta teljességre törekvés az is, hogy szinte nincs a népi életnek olyan mozzanata, amelyet ne örökített volna meg: „Kaszás”, „Kádár”, „Szüret”, „Hit”. Ha csak tehette sorozatokban gondolkodott: A rendkívül plasztikus bányász sorozatában szinte érezzük a munka lendületét. Ezt a sorozatát egyébként a Dorog legnagyobb művészeti elismerésének számító Rauscher György-díj átvételekor a városnak adományozta.  Péterfi László szobrászművész tervei alapján készítette el II.Géza szobrát, mely Székesfehérváron közparkban van felállítva. Összesen 15 Árpád-házi király szobrát készíti el. A világ legkülönbözőbb pontjaira eljutottak nagyszerűen kidolgozott alkotásai: az Egyesült Államoktól Olaszországig, Japántól Svájcig egyaránt.  A gyönyörű Adria-parti városban, San Salvoban csodálható meg termékenység szobra, amely a Városi Művelődési Ház aulájában látható. „Az anya gyermekkel” címet viselő alkotás Lékai László bíborosi jelmondatát is megjeleníti: „a megsebzett fa kizöldül”. Egy másik felekezetnek is szolgálatára volt, amikor az esztergomi görög-katolikus templom gazdag díszítésű ikontartó falát faragta meg.  Emlékezetes munkája dr. Kovács Józsefnek a honfoglalás millecentenáriumára emelt térplasztikája, amelyet a szlovákiai Nána község templomkertjében állított fel a Csemadok. A keresztény ikonográfiájával, a bibliai idézettel még a politikai vitákon is felül tudott emelkedni. Nagyon impozáns a dorogi Eötvös iskolában a névadó egész alakos domborműve, aki a pulpitus mögül kilép, és igaza biztos tudatában tekint életművére, aki vitathatatlanul legnagyobb formátumú személyiségeink egyike volt. A dombormű messze túlmegy a népi iparművészet követelményein, dr. Kovács József művészi pályájának egyik csúcspontja. Az alkotást a Képzőművészeti Lektorátus bírálta el. A Zrínyi iskolában egy nagyszabású helytörténeti sorozata található, hiszen több éven keresztül vezetett nyári tábort, és minden esztendőben egy emlékfával gyarapította az iskola gyűjteményét.  Így tisztelgett Holdampf Albertné, a dorogi oktatásügy nagy adományozója előtt. Grundl Ignác nemzetközi hírű botanikus emlékpadot kapott jóvoltából. Mété János tanító a „Dorogi hűségnyilatkozat” szerzője - aki a dorogi németek kérelmét a német hadseregbe történő besorozás elkerülése érdekében fogalmazta meg -, ugyancsak emléktáblát kapott, ahogy az egyháztörténeti táborban is tanítványainak bevonásával készítette el a dorogi református és a falusi templom domborműveit, melyek a Zrínyi iskola auláját díszítik. Dr. Kovács József míves székely kapuján lehet az iskola emlékkertjébe belépni.  Mondhatjuk: állandó kiállítása van a Zrínyiben dr. Kovács Józsefnek.  És akkor még nem beszéltünk a gyerekek, a tanítványok ugyancsak megtekinthető kisebb munkáiról, amit szintén a nyári táborokban készítettek az iskola számára. És itt elérkeztünk a teljességre törekvés egy újabb aspektusához: a tudás átadás törekvéséhez. Több száz, több ezer fiatalnak tartott kurzusokat, táborokat, előadásokat, amiken keresztül megszerettette a fafaragást, a népi iparművészetet és a legtehetségesebbekkel külön is foglalkozott. Azt is olyan teljes körűen tette, hogy még a budai vár „Mesterségek Napja” rendezvényeire is elvitte őket minden évben.

A rendkívül gazdag és kiemelkedő színvonalú művészi teljesítmény elismerései sem maradtak el. A már említett dorogi Rauscher György-díj mellett szinte minden évben sorakoztak az elismerések: vásárdíjak, nívódíjak, mesterremek-díjak, kiállítási különdíjak mellet Dorogon még megkapta a „Dorogiak Dorogért Emlékplakettet, valamint megosztott Pro Urbe díjat a Zrínyi iskola hagyományőrző táboraiban végzett fafaragó szakköri munkájáért. Birtokosa király Zsiga-díjnak is. Megkapta az Aranykoszorús Mester elismerést, végezetül Ezüst Babérkoszorúval jutalmazta munkásságát Esztergom Önkormányzata. Méltán.

Dr. Kovács József 95. születésnapjához közel – 2026. szeptember 5-én - nyílt meg az életművét áttekintő kiállítás a dorogi József Attila Művelődési Házban. A megnyitót dr. Tittmann János polgármester tartotta. A tárlatvezető pedig maga a mester volt. Ugyanazzal a szellemi frissességgel mutatta be alkotásait, amellyel készítette azokat.

Dorog, 2026. szeptember 17.

Dankó József, helytörténeti kutató