Európa-nap: május 9.

Az Európa-nap az európai egységről és békéről megemlékező ünnepnap, melyet 1985 óta az Európa Tanács május 5-én, az Európai Unió május 9-én tart. Magyarországon az uniós csatlakozást követő évben, 2005-ben született törvény az Európa-Nap ünneppé nyilvánításáról.[1]

A civil kezdeményezésre[2] létrejött városi ünnepet először 1993. május 9-én rendezték meg, mint Megbékélés Napját – a háború áldozataira emlékezve – a Győzelem Napja helyett, annak a hitvallásnak szellemében, hogy a háborúknak nincsenek győztesei, csak áldozatai.[3]

Az ünnepség kora reggel a temetőben kezdődött, a megjelentek a jelképes sírkövek előtt rótták le tiszteletüket, majd szentmisén és istentiszteleten vettek részt a Szent József plébániatemplomban és a református templomban.[4] Az első ünnepség alkalmával avatták Dorog város jelképeit, az új címert a zászlóval. A Hősök terén szintén ezen a napon avatták fel a II. világháborús emlékművet a tiszteletadás jeleként. Az emléknap elsősorban a „Dorogi Hűségnyilatkozat”^[5] megfogalmazását szorgalmazó dorogi németek lojalitását idézi fel, akik magyarságuk mellett kiállva kérték fiaik felmentését a német hadseregbe történő besorozás alól. Tettükre emlékezve készült el a Hősök terén az emléktábla, melyet ünnepélyes keretek között avattak fel 1993. augusztus 22-én.[6] Az ünnepség során a nyilatkozat egykori aláíróit posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesítették, az okmányokat az ő élő leszármazottaik vehették át. 1997-ben emlékezett meg a város a kitelepítés 50. évfordulójáról, melynek alkalmából helytörténeti kutatómunka jelent meg[7], illetve átadták Árvai Ferenc szobrászművész új emlékművét a Templom téren.

A Megbékélés Napját 15 éven keresztül minden évben megünnepelte a város a dorogi áldozatokra emlékezve, azonban 2008-ban a kezdeményezés megújításának eredményeként döntött úgy a város vezetősége, hogy csatlakoznak a közös „Európa nap – A párbeszéd napja” elgondolásához.[8] Az ünnepséget az első alkalom óta minden évben május második szombatján tartották, majd a 2008-as kezdeményhez csatlakozva a május 9-hez közelebb eső szombaton, melyre kiállítás-megnyitóval, kulturális programokkal készülnek, főként a témával kapcsolatos előadásokra, illetve hangversenyre invitálják a meghívottakat, érdeklődőket.[9]

szerző: Gábor Kitti, helytörténeti munkatárs

HIVATKOZÁSOK:

[1] Országgyűlési Könyvtár honlapja: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/europa-nap

[2] Első szervezői: Kovács Lajos, Pécsi L. Dániel és Szalai Ferenc

[3] Dorogi Lexikon. 174. old.

[4] Cs. Nagy Lajos: Nincs győztes és legyőzött, csak áldozat. A kegyelet és kiengesztelődés napja Dorogon. In. 24 Óra (1993. május 10.) IV. évf. 107. sz. 1. old.

[5] A nyilatkozatot 1944. június 15-én fogalmazták meg Máté-Meidlinger János tanító közreműködésével. A dokumentum Jaross Andor egykori belügyminiszter részére készült, huszonhét német származású dorogi lakos aláírását tartalmazza. Az aláírók a magyar identitásuk mellett kiállva kérik fiaik felmentését a Német Birodalmi Hadseregben teljesítendő, kötelező katonai szolgálat alól. A kérelmet sajnos elutasították, a nyilatkozók hűsége és állásfoglalása évekkel később látott napvilágot. (Forrás: Dr. Csiffáry Nándor: Dorog a II. világháborúban In.: Dorogi füzetek 5. 1994. 10. old.)

[6] Cs. Nagy Lajos: A „Hűség emlékműve” In.: Közhírré tétetik Dorogon, 1993. szeptember, 1. old.

Az emlékművet tervezte Furlán Ferenc, megvalósította Gonda György Károly kőfaragó mester. A címert Sára Ernő grafikusművész tervezte.

[7] Láng Beáta: A dorogi németek kitelepítése 1947-ben. Dorogi füzetek 12. 1997.

[8] Mandrusitz Zsuzsanna: Megbékélés napja /1993-2008/ In. Közhírré tétetik Dorogon, 2008. június 19. évf. 6. sz. 1. old.

[9] Köszönöm a korrektúrában nyújtott segítséget Szabó-Berghauer Zoltánnak.

Közhírré tétetik – meghívói