Szakmai támogatás Haranghy Jenő dorogi műalkotásainak megyei értéktárba vételéhez

Haranghy Jenő (1894-1951) festőművész, az Iparművészeti Főiskola tanára, egyik legsokoldalúbb képzőművészünk volt. Legtöbb festménye sorozatokat alkotva a budapesti Britannia, későbbi nevén Béke szálló falait díszíti, valamint ő festette a szálloda üvegablakait is.  Az ő mozaikja látható a Műcsarnok timpanonján is: „Szent István, a művészetek pártfogója”. Nagyszabású munkái még: a debreceni Egyetemi Református Templom üvegablakai, illetve a komlói filmszínház falképei. Otthon volt az alkalmazott grafikai műfajokban (plakát, bélyeg, ex libris), közel 200 könyvhöz készített illusztrációt, borítót, a sokszorosító eljárásokat is sikerrel művelte: litográfia, rézkarc.

Haranghy Jenő (1894-1951) festőművész, az Iparművészeti Főiskola tanára, egyik legsokoldalúbb képzőművészünk volt. Legtöbb festménye sorozatokat alkotva a budapesti Britannia, későbbi nevén Béke szálló falait díszíti, valamint ő festette a szálloda üvegablakait is.  Az ő mozaikja látható a Műcsarnok timpanonján is: „Szent István, a művészetek pártfogója”. Nagyszabású munkái még: a debreceni Egyetemi Református Templom üvegablakai, illetve a komlói filmszínház falképei. Otthon volt az alkalmazott grafikai műfajokban (plakát, bélyeg, ex libris), közel 200 könyvhöz készített illusztrációt, borítót, a sokszorosító eljárásokat is sikerrel művelte: litográfia, rézkarc.

Dorogon két fontos alkotása, két képsorozata látható ma is. 1935-ben festette meg a Munkásotthon színháztermébe „A szén keletkezése” című monumentális szekkóját. Sajnos két munkája is megsemmisült a Munkásotthonban a későbbi években: a díszteremben volt látható „A leláncolt energia című allegórikus falképe, valamint ugyancsak az enyészeté lett a lépcsőházi a lépcsőházi üvegablak „Jó szerencsét!” című alkotása. Még ebben az évben elkészíti a Szent József plébániatemplom üvegablakainak terveit. Egy-egy képet a bánya és a település vezetői, egy-egy lakosságcsoport rendelt meg, ez többször meghatározta a kép tartalmát is. „A Szent József és a bányász” című kép például a tömedékaknai tiszti-altiszti kar és a munkásság felkérésére készült.

Haranghy Jenő Dorogon olyan művészeti hagyatékkal örvendeztette meg az utókort, amely még nagyon sokáig meghatározó művészeti arculattal ruházza fel a települést. A Szent József plébániatemplom üvegablakai ragyogó példáit jelentik a helyi kötődésű szakrális tematika megjelenítésének. Ugyanez mondható el a Munkásotthon faliképsorozatáról világi megközelítésben. 1936 óta, amióta elkészültek a templom üvegablakai magas művészi színvonalú és helyi kötődéseket erőteljesen hangsúlyozó alkotások adják a díszleteit a helyi kulturális, illetve vallási rendezvényeknek. 2011. szeptemberében a „Kulturális Örökség Napjai” országos rendezvénysorozatának keretében Kovács Lajos Dorog város Barátai Egyesület elnöke mutatta be Haranghy műveit a dorogi érdeklődőknek, iskolásoknak és a messziről is idelátogatóknak. Az egyhetes rendezvény sorozatnak mintegy 700 látogatója volt. Dorog Város Kulturális Közalapítványa a közelmúltban felújíttatta Haranghy dorogi kartonjait, amelyen a két sorozatot megtervezte. Ezzel a munkájával szerepelt a Műcsarnok1935-ös Téli Kiállításán, és ott bronzéremmel tüntették ki. Az üvegablakokat a templom felújításának keretében az egyház és a város közös beruházásaként 2015-ben Simon Kata üvegművész restaurálta.

Kiemelkedő munkája volt még Dorogon a Mátrai Lajossal és Gáthy Zoltánnal együtt megtervezett Szénoltár, amelyet a bányásztelepülés az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére emelt (megyei érték).

Dorog városa a hazai művészettörténet egyik legnagyobb tehetségű képzőművésze életművének kiemelkedő alkotásait tudhatja magáénak, amelyek nem hiányozhatnak a megyei értékek közül sem.

Dorog, 2021. március 1.

Dankó József, helytörténeti kutató