Forrás: Csunderlik Péter (Facebook)
„A 20. századi magyar történelmet kutató történész feladata és felelőssége óriási. Csábító volt, hogy a baloldali radikális mozgalmak történetét és emlékezetét tárgyaló interjúim tavasszal megjelent gyűjteményét egy nagyívű bevezetővel lássam el, miképp Lukács György tette az emigrációban született írásaival az „Írástudók felelőssége” (1944) című kötetében. Ám túlzás lett volna, ha programadással jelentkezem, hiszen negyvenedik életévembe lépve éppen csak kikerültem a „fiatal történész” kategóriából – talán bizonyítottam, hogy itt a „fiatal” nem fosztóképző, mint régen oly sokszor a „népi” és ma a „nemzeti”.
Másfelől a „Forradalmárok, bűnbakok, történelemhamisítók” című kötetben olvasható beszélgetések önmagukért beszélnek, és nem is tartózkodtam bennük attól, hogy olykor eseti jellegű kérdésekre is általános, hovatovább elvi igénnyel válaszoljak. Motivációimról, inspirációimról örömmel beszéltem, hogy mi vezetett a Galilei Kör története és a Tanácsköztársaság emlékezetének kutatásához, és hogy mi késztetett arra, hogy közéleti kérdésekben is állást foglaljak, kritizáljak, nem tartva a „kiterítéstől”.”
Legutóbbi hozzászólások