Száz évvel ezelőtt, 1925. július 10-én született Kucs Béla helyi kötődésű szobrász Ózd városában. Családjával a bányászat nyújtotta munkalehetőség miatt költöztek Dorogra 1938-ban. Édesapjával vájárként dolgozott a családfő 1945-ben bekövetkezett haláláig.

Kucs Béla a Beck András és Kmetty János által vezetett Derkovits Gyula Képzőművészeti Kollégiumban tanult 1946-tól. Tanulmányait és a kollégium működését a dorogi bányász közösség is támogatta.[1] A Derkovits-kollégiumban töltött időt követően 1948-1953 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke lett, mesterei Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál és Mikus Sándor szobrászok voltak.[2]

Alkotásainak többsége munkásokat ábrázol, műveivel a nehéz fizikai munkát végzők előtt tisztelgett. Visszatér életművében a bányász alakja, akit heroikus és a munka fáradalmaitól elgyötört állapotban egyaránt ábrázolt. Szakmai elismerésként 1957-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták, a kitüntetést a Bányász című szobráért kapta.[4]

Kucs Béla egyik legismertebb köztéri szobra Dorogon a Pihenő bányász című alkotása. Az alumíniumból készült szobor áthelyezéséről 2020-ban döntött Dorog város Képviselő-testülete. A Rákóczi utcából a megújult közlekedési csomópontra, a vasútállomás épülete előtti térre került.

Tanulmányai befejezését követően Kucs Béla szeretett volna Dorogon letelepedni és alkotni, azonban a helyi vezetőség elutasító hozzáállása miatt Szentendrére költözött, dolgozni pedig Budapestre járt a műtermébe.[5] Az ő kezdeményezésére nyílt meg a Szentendrei szoborpark 1965-ben, a szabadtéri múzeumban 40 alkotó köztéri szobrának másolatát lehetett megtekinteni. Az országban egyedülállónak számított ennek a kiállításnak az elképzelése, mely fiatal magyar művészek összefogásával valósult meg.[6]

Kucs Béla dorogi kötődésére és a bányász éveire mindig is büszkén emlékezett vissza. Munkássága a magyar szobrászat történetében kiemelkedő, művei megtalálhatóak az ország főbb településeinek terein, illetve közgyűjteményekben. Személyéről Dorog városa 1993-ban emlékezett meg maradandó formában, a Zrínyi iskola kertjében állították fel Furlán Ferenc szobrát, a Kucs Béla emlékművet.

szerző: Gábor Kitti

Irodalom:

[1] A budai székhelyű Derkovits-kollégium létrehozásának hátterében olyan tehetséges fiataloknak a támogatása állt, akik paraszti családból, vagy a munkásosztályból származnak. Az intézet lehetőséget biztosított, hogy színvonalas képzőművészeti tanulmányokat folytathassanak a szegényebb rétegből származó jelentkezők.

Forrás: Fehér Rózsa: A Derkovits Kollégium egész évi tüzelőjét a dorogi bányászok adják, mert egyik társukat felvették az intézetbe In: Szabad Szó, 1946. 48. évf. 258. sz. 4 p.

[2] Solymár Judit – Kovács Lajos (szerk.): Dorogi Lexikon, Dorog, 2008. 157 p.

[3] F. R.: Bányászból lett szobrász készíti a dorogi Petőfi-szobrot In: Szivárvány, 1948. 3. évf. 12. sz. 19 p.

[4] Az 1957. évi irodalmi és művészeti díjak In: Művelődésügyi Közlöny, 1957. 1. évf. 3. sz. 26 p.

[5] Cs. Nagy Lajos: „A csillére rajzolgattam” Beszélgetés Kucs Béla Munkácsy-díjas szobrászművésszel In: Dolgozók Lapja, 1969. 24. évf. 45. sz. 4 p.

[6] (ff): Az első és egyetlen lehetne Magyarországon…In: Szentendre – Pest Megyei Hírlap különkiadása, 1965. 9. évf. 42. sz.

Kedves Olvasóink!

Figyelmükbe ajánljuk a könyvtárunkban elérhető ARCANUM adatbázist.

Az ARCANUM Digitális Tudománytára könyvtárunk által előfizetett, Interneten keresztül hozzáférhető, folyamatosan bővülő számítógépes adatbázis, amely kétrétegű PDF-eket és keresőprogramot tartalmaz. Az adatbázis jellemzően folyóiratokat, évkönyveket, periodikumokat, lexikonokat, családtörténeti-, helytörténeti-, hungarológia kiadványokat és könyveket tartalmaz.

A könyvtári számítógépeken kereshet, böngészhet, letölthet a tartalmakból.

Komárom-Esztergom megye napilapja 1952-2022. év között érhető el.